Címlap

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pénteken átadott helyzetértékelő dokumentumából idézve Hegedűs Zsolt megállapította, több tízezer szakdolgozó hiányzik, a hiányzó ápolók száma meghaladja a 30 ezret. A hiány még nagyobb is lehet, hiszen a szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, 25 ezren már 58 év felettiek. Vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168-174 órát dolgoznak, hanem 220-240 órát, ami rendszerszintű önkizsákmányolás. A miniszter szerint, a legkritikusabb területek a felnőtt ápolás, az aneszteziológia és intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika. Az intenzív területen, 1609 szakasszisztensből 1079-en 46-60 év közöttiek, miközben a 25-45 évesek száma mindössze 212.

A műtőkben hasonló a probléma, hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. Így nemcsak a tervezett műtétek, hanem az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet. Ennek következménye a várólisták növekedése és a betegellátás romlása. A járóbeteg-ellátásban sem jobb a helyzet. Az asszisztensi tagozat száma 12 ezer 285, de közel kétharmaduk 45 év feletti, a 60 év felettieké több, mint ezer.

Hegedűs Zsolt szerint, a magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve. Bérrendezés, valódi megbecsülés és reális minimumfeltételek kellenek. Több szakdolgozó az ágy mellé, a műtőbe, az intenzívre, a szakrendelőkbe és az alapellátásba - fogalmazott. (Forrás: MTI)

Kép: A miniszter szerint, a legkritikusabb területek a felnőtt ápolás, az aneszteziológia és intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika. A kép illusztráció. Kép: Shutterstock