Címlap

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében párhuzamot vont a tudós és az írói lét között, mint mondta, a megértés szándéka, ami a világot kutatóként felfedezni vágyó vagy íróként szemlélő embert talán a leginkább mozgatja. Ami az írónál a szemlélődés, az élethelyzetek megélése, a kutatónál a tanulás és a sokszor hiábavalónak tűnő, új eredményt nem mindig hozó kísérletek. Krasznahorkai László írásait is a megértés iránti igény hívta életre, sokszor szinte végtelennek és sokrétűnek tűnő mondatai nem csupán stiláris bravúrok, hanem a gondolkodás folyamatát is modellező tanúságtételek. Krasznahorkai László sokszor tesz fel nehezen megválaszolható kérdéseket, miközben méltóságról, lázadásról és reményről beszél, időtlen igazságokról, arról, hogy az együttműködés az egyetlen esélyünk.

Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy minden díj közül az irodalmi Nobel-díj körül csapnak fel a leghevesebb szenvedélyek. Példaként említette mások mellett Bob Dylan 2016-os Nobel díjának vegyes kritikai fogadtatását. - Pedig a díj odaítélése mögött mindig meghúzódik valami gondolat is, nevezzük progresszív gondolatnak. Felidézte a díjat odaítélő bizottság indoklását, mely szerint, ,,Krasznahorkai látnoki életműve az apokaliptikus terror közepette is bizonyítja a művészet erejét". Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díját nem ország, nem nép, nem nyelvterület képviselőjeként kapta, hanem azokért a nagyszerű regényekért, azért a páratlanul egységes életműért, amelyet sok évtized koncentrált szellemi munkájával hozott létre. A Nobel-díj miatt, Krasznahorkai Lászlónak már biztosítva van az irodalmi halhatatlansága, és a SZIMA nevében azt kívánja neki, hogy ez semmiképpen ne csökkentse alkotókedvét.

Az MTA 200. közgyűlésének programjaként tartott eseményen, a köszöntők után, Krasznahorkai László felolvasást tartott a közgyűlési tagoknak, majd Tarr Béla Kárhozat című filmjéből vetítettek részletet, amelyet kerekasztal-beszélgetés követett. (Forrás: MTI)

Krasznahorkai László (Békés megye, Gyula, 1954. január 5. - ) Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író. A Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2004 óta.  A Nemzetközi Man Booker-díjat 2015. május 18-án nyerte el, 2019-ben, a legjobb fordítás kategóriában, az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A Svéd Akadémia 2025-ben, neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat. (Forrás: Wikipédia) 

Kép1: Az MTA székházánál, a Széchenyi István téren, a Határtalan történet című műalkotás folyamatosan bővülő idővonal, az új kővel a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett író Sátántangó című, 1985-ös regényéről emlékeznek meg. Kép: MTI / Illyés Tibor

Kép2: Freund Tamás, az MTA elnöke és Krasznahorkai László Nobel-díjas író a Határtalan történet című műalkotás új kövét avatja 2026. május 5-én, az MTA székházánál. Kép: MTI / Illyés Tibor

Kép3: Krasznahorkai László Nobel-díjas író a Határtalan történet című, köztéri műalkotás, a kőlapok alkotta történelmi idővonal új kövének avatásán, 2026. május 5-én, az MTA székházánál. Kép: MTI / Illyés Tibor