Címlap

Két hónappal később, ismét módosították a 2011-ben elfogadott alkotmányt. A Fidesz-KDNP-s képviselők kezdeményezte módosítások rendelkeztek arról, hogy az önkormányzati választások már 2024-től egy időben legyenek az európai parlamenti képviselők megválasztásával. Rögzítették azt is, a történelmi hagyományokra tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik.

Tizenkettedjére, 2023 decemberében, azért is módosították az alaptörvényt, hogy lehetővé váljon ,,a szuverenitás védelmét ellátó független szervezet" felállítása, és az, hogy a kormány törvény helyett, rendeletben szabályozhassa a magyar honvédek jogállását.

A kegyelmi ügyre adott válasz volt az alaptörvény tizenharmadik, 2024. júniusi módosítása, amellyel lehetővé vált, hogy a köztársasági elnök a kormány tagjának ellenjegyzése nélkül gyakorolhassa egyéni kegyelmezési jogát. A módosítás azt is tartalmazta, hogy sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermekek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek esetében az államfő nem adhat kegyelmet.

Az alkotmány tizennegyedik, 2024. decemberi módosítása az igazságszolgáltatást érintette és többek között, lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg a parlament.

Az alaptörvény tizenötödik módosítását 2025 áprilisában fogadta el a parlament. A kormánypárti képviselők benyújtott előterjesztése rögzítette, az ember születési neme biológiai adottság, amely férfi vagy nő lehet. Azt is az alkotmányba írták, hogy ,,az anya nő, az apa férfi". Mindenkinek joga van a készpénzzel fizetéshez, és a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése egyaránt tilos - ezt is tartalmazta a tizenötödik módosítás.

A 447 elfogadott törvényjavaslatból mintegy száz nemzetközi szerződést hirdettek ki. A kormányból az Igazságügyi Minisztériumnak fogadták el a legtöbb, 68 előterjesztését, de 44 - főként fideszes - képviselő benyújtotta jogszabály-javaslatra is rábólintott a parlament.

Az ellenzéki frakciók közül egyedül a Mi Hazánknak volt olyan törvényjavaslata, amelyet elfogadott az Országgyűlés. Ez egyes választási tárgyú törvények módosításáról szólt, és visszaállította a fővárosi közgyűlés tagjainak listán megválasztását.

A 2022 és 2026 közötti ciklusban benyújtott költségvetési törvényjavaslatoknál három esetében megmaradtak a 2015 óta követett nyári elfogadásnál, 2024-ben, a gazdasági bizonytalanságok miatt, azonban csak decemberben hagyták jóvá a képviselők a büdzsét.

Az Országgyűlés 28 törvényjavaslatot tárgyalt kivételes, gyors törvényhozást jelentő eljárásban, amelyben a vita napján, el is fogadhatják a képviselők a jogszabályt. Erre legutóbb, az ukrán pénzszállítók ügye, hazánk nemzetbiztonsági érdekei védelmében, a szokatlan mennyiségű, Magyarország területén szállított készpénz és aranyrudak miatt szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat esetében volt példa. Ez a mostani Országgyűlés elfogadott, egyik utolsó jogszabálya.

A köztársasági elnök hat törvényt küldött vissza megfontolásra a parlamentnek, hármat Novák Katalin, hármat Sulyok Tamás.

Ebben a ciklusban, 133 országgyűlési határozatot is jóváhagyott a parlament, közel fele mentelmi ügyben született.

A négy év alatt, nyolc politikai vitanapot kezdeményeztek, mindet az ellenzék. Négyet tartottak meg.

Elhangzott 521 interpelláció, 665 azonnali kérdés, 667 kérdés. Írásban 9 ezer 620 kérdésre - köztük több, mint négyezer DK-sra - válaszoltak a minisztériumok a képviselőknek.

A 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklus az új Országgyűlés megalakulásáig tart.

Az április 12-i országgyűlési képviselő-választás után, Sulyok Tamás államfő május 9-re hívta össze a 199 fős parlament alakuló ülését. Az új Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesz-KDNP-nek 52, a Mi Hazánknak hat képviselője lesz. (Forrás: MTI)

Kép1: Az Országgyűlés ülésterme. Kép: Országház Facebook-oldala

Kép2: Az új Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesz-KDNP-nek 52, a Mi Hazánknak hat képviselője lesz. Kép: Wikipédia

Kép3: A 2026-os országgyűlési választás térképen. Térkép: valasztas.hu