Címlap

A jelenlegi látleletet értékelve Árus főorvos leszögezte: a kórházak egyre csak görgetik maguk előtt az adósságot, ami folyamatosan termelődik az alulfinanszírozottság miatt. A műtéti várólisták sem csökkentek, aminek a fő oka a szakdolgozók és az orvosok hiánya mellett a finanszírozás elégtelensége. Sok esetben a nagyobb műtétek adósságot termelnek, ezért azok számát nem emelik az igényeknek megfelelően. A régi épületekben elhelyezett kórházak gyakran nem elég higiénikusan megoldható körülmények között kénytelenek ellátni a feladatukat. A modernizálásuk elkerülhetetlen. A szakellátásban is jellemző az orvoshiány, a várólistákat, előjegyzési időt ez befolyásolja, illetve hosszúra nyújtja. Bizonyos szakrendelőkben – szemészet, bőrgyógyászat, immunológia – is előfordul féléves előjegyzés.

A kórházakat illető rossz hírekkel szemben fontos megjegyeznünk egy jót is: a Világgazdaság cikkét szemlézve az orvosi web-lap közzétette, hogy több támogatásból, összesen csaknem 7 milliárd forintból fejlesztik az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetet. Erről Erdős Norbert, a térség országgyűlési képviselője írt közösségi oldalán, kifejtve, hogy az országos Jedlik Ányos Energetikai Program keretében az intézmény 4,1 milliárd forintot kapott energetikai korszerűsítésre. Egy RO-HU, azaz a román-magyar határon átívelő uniós pályázat révén több mint 900 millió forint érkezik a kórházba. Az összegből mintegy 470 millió forint értékben az infrastruktúrát fejlesztik, és csaknem 430 millióból új orvosi eszközöket szereznek be. Emellett a kórházat egy tavaly novemberi kormányhatározat alapján mintegy 1,5 milliárd forintból fejlesztik. Az első ütemben már el is kezdődött két fekvőbeteg-épületszárny felújítása.

A Jedlik-program részeként országosan több mint 120 milliárd forintból korszerűsítik a kórházakat és a mentőállomásokat. Ebből a Békés Vármegyei Központi Kórház békéscsabai és gyulai tagintézményében 12 kórházi épület újul meg 15 milliárd forint értékben.

Nagyszabású, a gyógyítás fizikai környezetét alapjaiban megújító fejlesztési program indul a Bethesda Gyermekkórházban egy elkötelezett magánadományozónak köszönhetően. A 15 évre szóló együttműködés középpontjában a gyógyító terek – a sok évtizedes épületek, műtők és infrastrukturális rendszerek – korszerűsítése áll, hogy a gyermekek biztonságosabb és modernebb környezetben gyógyulhassanak. A Bethesda Gyermekkórház évente 200 ezer gyermeket lát el 18 éves korig, betegeinek több mint fele vidékről érkezik.

Az alapellátás feszített munkakörülmények között dolgozik – folytatta a főorvos. – A házi gyermekorvosok száma is folyamatosan csökken. Ahol nem tudják betölteni az állást, beolvasztják a felnőtt praxisba, és vegyes praxist hoznak létre, ami az ellátás színvonalát hosszú távon lényegesen rontja. Ezzel kapcsolatban az egyik orvosi web-lap is közölt az economx-ből szemlézett cikket. Ebben Kántor Irén, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke beszél arról, hogy hat év alatt több mint 150 házi gyermekorvosi praxis tűnt el Magyarországon. Míg 2018-ban 1405, addig 2024-ben már csak 1253 gyermekorvos látta el a munkáját. A területi egyenlőtlenségek is egyre látványosabbak. Míg a nagyvárosokban – különösen Budapesten – még viszonylag könnyebb gyermekorvost találni, addig a kisebb településeken és a hátrányos helyzetű régiókban gyakran csak helyettesítéssel vagy heti néhány rendelési nappal működik az ellátás.

Egy gyermekorvosi praxis Magyarországon nagyjából 3 millió forintból gazdálkodik, ebben benne van az orvos bértámogatása és az asszisztens bére is. Az orvos bértámogatása az életkortól függ, de ha valaki praxisközösséghez csatlakozott, akkor ez is befolyásolja a fizetését.

A praxisok jelentős részében az orvosok életkora már jóval a nyugdíjkorhatár felett van, és sok helyen nincs, aki átvegye a rendelőt. A fiatal orvosok közül kevesen választják ezt a pályát: magas a terhelés, jelentős az adminisztráció, és a jövedelmi, szakmai perspektíva gyakran kevésbé vonzó, mint a kórházi vagy magánellátás. Kántor Irén szerint a gyermekgyógyászat lényege a prevenció. Az alapellátás prevencióba vetett erőfeszítései megtérülnek, persze, leginkább hosszú távon.

A felnőtteket ellátó háziorvosi rendszerben is rosszabb lett a helyzet – mutat rá egy másik szemlézett cikk az orvosi web-lapban. Idén márciusban, hazánkban 6 ezer 373 háziorvosi praxis működött, ezek közül 5 ezer 352 volt betöltve, míg 1021 praxisban nem dolgozott háziorvos. Ez derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő legfrissebb adataiból, amit Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke hozott nyilvánosságra. A betöltetlen praxisok aránya így országosan 16 százalékot tett ki, vidéken pedig még magasabb, 17,4 százalék, míg a fővárosban ,,csak” 10,2 százalék. A számok jól mutatják a vidéki háziorvosi ellátás tartósan feszült helyzetét, ahol minden hatodik praxisban hiányzik a szakorvos. A fővárosi adat valamelyest kedvezőbb, de a 121 betöltetlen praxis így komoly kihívást jelent a városi lakosság számára.

A háziorvosok munkakörülményeibe még inkább betekintést kaptunk dr. Árus Tibortól. Mint a háziorvos elmondta, az adminisztrációs terhek lényegesen fokozódnak. A betegellátás mellett szükség lenne prevencióra, szűrésekre, gondozásra, otthoni betegellátásra. Ehhez a jelenleg működő egy orvos, egy asszisztens modell nem elegendő. A mostani finanszírozás és bértámogatás 2 asszisztens alkalmazásához nem megfelelő. Színvonalas munkát 1200-1500 fős praxisokban lehetne végezni úgy, hogy ennek a bértámogatása fedezze a dolgozók bérét. A jelenlegi bértámogatás mellett körülbelül 2.400 fős betegszám kellene, hogy két, 8 órás szakdolgozó munkabérét fedezze a bértámogatás, a pontszámok alapján.

Ahogy írásunk elején említettük, az április 12-ei országgyűlési választások eredménye, vagyis a politikai változások indokolták, hogy Árus főorvossal több időt szenteljünk az elkövetkező időszakban az egészségügyet érintő lehetőségeknek.

– A választási eredmények optimizmussal töltik el az egészségügyben dolgozókat – fejtette ki dr. Árus Tibor. - A Tisza Párt vezetőit elkötelezettnek látjuk az egészségügy helyzetének javításában, helyretételében, hiszen az emlegetett, az Orbán-kormány költségvetésében a propagandára szánt 600 milliárd forint önmagában elegendő lenne arra, hogy megkezdődjön az egészségügy átalakítása, vonzóvá tétele. A Tisza Párt tervei szerint a betegközeli ellátás, vagyis a kisebb kórházak megmaradnak. Nagy centrumkórházakat is terveznek, ahol az összes csúcsminőségű ellátást el tudják végezni. Remélhetőleg a finanszírozásuk a megfelelő bérszínvonalat is biztosítja majd.

Kiemelte Árus főorvos a Tisza Párt terveiből az önálló egészségügy-minisztérium újbóli felállítását. Remélhetőleg – főzte hozzá – ezzel együtt a kamarai önállóságot és a kötelező kamarai tagságot is minél hamarabb visszaadják. Így a kamara etikai önállósága is biztosítottá válhat.

– A leendő miniszter, dr. Hegedűs Zsolt az egészségügyben fontos célnak jelölte meg az átláthatóságot – folytatta a főorvos –, egyben az intézeti mutatók (műtéti sikerek, kudarcok, kórházi fertőzések, tudományos munkák) nyilvánossá tételét, emellett a dolgozók véleménynyilvánítását is szabaddá teszi. A legújabb tervei között szerepel a kórházi arcfelismerő rendszer leszerelése júliusig. Remélhetőleg az egészségügyi szolgálati jogviszony, mint alkalmazási feltétel, megszűnik a törvényalkalmazásban. Az is várható, hogy a feltételek javulása esetén sok, jelenleg anyagi okokból külföldön munkát vállaló szakdolgozó és orvos hazatér. Nyilvánvalóan a tervezett megfelelő képzés szükséges a hiányok pótlására.

Jelenleg Magyarországon két önálló rendszerhez – a magán- és az állami ellátáshoz – nincs elég orvos és szakdolgozó. Dr. Árus Tibor megerősítette azt az álláspontot, hogy meg kell találni a lehetőséget, hogy a két rendszer egymást segítve, kiegészítve elérhető módon a betegellátás érdekét szolgálja. Például azoknak, akik a magánellátásba kényszerültek, és kifizetik a gyógyítás költségét, visszakaphassák azt a pénzt, ami az állami ellátás során felmerülne.