Címlap

Áder János felidézte, hogy a vár a 16. században épült, a Rákócziak birtoklása idején erősödött meg és nyerte el reneszánsz jellegét. A templom falai között, 1605-ben, Bocskai Istvánt választották fejedelemmé. A történelmi emlékhellyé nyilvánítás a kutatóknak és szakembereknek örökre megmaradó kihívás. II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján, konferencián emlékeznek a fejedelem életére és munkásságára.

A történelmi helyszínek nemcsak a múlt eseményeit őrzik, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a jelen és a jövő nemzedékei személyes kapcsolatba kerüljenek a történelemmel. A nemzeti emlékezet akkor marad élő, ha nem csupán tisztelettel fordulunk a múlt felé, hanem meg is értjük üzeneteit és képesek vagyunk a mindennapok részévé tenni. A szabadság eszméje, amely a Rákócziak örökségében központi szerepet játszik, ma is irányt mutat.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője, mint szerencsi származású közölte, a település múltját meghatározó események, a vár 16. századi építésétől kezdve Bocskai István fejedelemmé választásán át az 1848-49-es szabadságharcig és az 1956-os eseményekig mutatják, hogy a térség lakói részt vállaltak a magyar szabadságért folytatott küzdelmekben. A szerencsi vár ma is élő közösségi tér, ahol programokat, koncerteket, előadásokat szerveznek, és ott működik a világ egyik legnagyobb képeslapgyűjteménye.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a szerencsi Rákóczi-vár és a református templom bekerült a nemzeti és történelmi emlékhelyek közösségébe, amely jelenleg 88 helyszínt foglal magában. Ezek kiemelt jelentőségű helyek. Az emlékhelyek egy része bekapcsolódott a nemzeti emlékezetpedagógiai programba is, aminek keretében évente, több, mint 130 ezer diák jut el szervezett formában történelmi helyszínekre.

A szerencsi Rákóczi-vár bejáratánál, a történelmi emlékhelyet őrző sztélét is felavatták.  Az avatáson Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke elmondta, a térség történelme a középkorig nyúlik vissza, amikor a bencés közösségek is hozzájárultak a keresztény európai kultúra megerősödéséhez. Ez a szellemi örökség tovább élt és a magyar történelem meghatározó alakjain keresztül is megjelent.

Az ünnepi alkalom a Hit, hatalom, haza, Rákócziak nyomában Szerencstől a szabadságharc bukásáig című konferenciával, majd a református templomban, ünnepi istentisztelettel zárult. (Forrás: MTI)

Kép1-3: Történelmi emlékhely lett a szerencsi Rákóczi-vár és a református templom, március 27-én. A templomban kiáltották ki 1605-ben, Bocskai Istvánt fejedelemmé, és itt nyugszik Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem is. Képek: MTI / Erdős József