Címlap

A beruházás során, mintegy 2400-2500 méter mélységig tervezik a lefúrást, várakozásaik szerint, ott 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el. A projekt kísérleti jellegű, siker esetén, 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre. A miniszter felidézte, hogy 2022-ben azzal a feladattal vette át hivatalát, hogy a korábbinál jóval nagyobb energiaszuverenitást kell elérni Magyarországon. Ez jól illeszkedik a korábban elfogadott nukleáris stratégiához. Paks I. üzemidejének meghosszabbítása mellett épül Paks II., és a 2030-as évektől a kis moduláris reaktorok is megjelenhetnek. Az egyik stratégiai pillér a nukleáris energia, a másik a megújuló energiaforrások.

Míg 2010-ben, mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt kapacitással, ma már mintegy 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen, mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország világelső, megelőzve többek között Chilét és Görögországot is. A következő években, az új szélenergia-kapacitások is kiegészítik a napelemes rendszereket. Magyarországon, az erőművi kapacitás mintegy 60 százaléka már ma is időjárásfüggő, ezért kiemelt a nem időjárásfüggő, megújuló energiaforrások - így a geotermia, a biomassza és a biogáz - fejlesztése. Magyarország már jelenleg is a jelentősebb geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik, a mintegy 674 ezer távfűtött lakás körülbelül 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Az áramtermelés ezen a területen még korlátozott, ezért is kiemelt jelentőségű a most induló beruházás.

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a ,,zöld átállás" kiemelt pillére a vállalat stratégiájának, amelynek részeként nap- és szélerőműveket, energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is. A vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere épül Zsana és Kiskunhalas térségében, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja. A beruházás jelentős lépés a megújuló energiaforrások kiaknázásában, hozzájárul a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, mérsékli az importfüggőséget és támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. A fejlesztés körforgásos rendszerként működhet, mivel a kitermelt termálvizet felhasználás után visszasajtolják a földbe.

Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke közölte, hogy a beruházás állami tulajdonú szereplők együttműködésében valósul meg. A hatóság kezdeményezésére, három éve egyszerűsödött a kutatási engedélyezés, azóta mintegy 140 kérelmet fogadtak be, amelyek közül 80-at engedélyeztek. Jelenleg mintegy ötven kutatás folyik. Tavaly kötötték meg az első szerződést, amelynek révén az MTK új sportkomplexuma teljes egészében geotermikus energiával működik. Magyarország geotermikus adottságai kedvezőek, a lehetőségek egy része még kihasználatlan.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a tervek szerint, a kitermelt geotermikus hőt elsősorban a közeli Kiskunhalason hasznosítanák, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az erőműből érkező energiát. A hőellátásba intézmények is bekapcsolódhatnak, így a Szegedi úti börtön, a kórház és további közintézmények. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozzanak a rendszerhez, így a geotermikus energia a térség gazdasági szereplőinek is hasznosulhat. (Forrás: MTI)

Kép1: Bács-Kiskun vármegye és a Kiskunhalasi járás Magyarország térképén. Térkép forrása: Wikipédia

Kép2: Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében. A kép a projekt indításának napján, Zsana közelében, 2026. március 24-én készült. Kép: MTI / Rosta Tibor