Címlap

A Mol emellett állásfoglalást vár arról, hogy átengedik-e Magyarország felé a tenger felől érkező orosz kőolajat, mert a Janaf ,,még mindig nem reagált egyenesen", helyette időt kért a vonatkozó uniós jogszabályt értelmezésére, amelyet még ők maguk is megszavaztak. A Mol kifogásolja, hogy a horvát fél uniós és amerikai engedélyeket kér a szállításokhoz. Álláspontjuk szerint, az ,,indokolatlan bürokratikus akadály" ellehetetlenítené a folyamatos szállítást, és ,,életszerűtlen" is, mert nem lehet minden szállítmányra külön uniós és amerikai engedélyt kérni.

Amennyiben, egy kőolajszállító vállalat és szállítmánya nem szerepel a nyilvános szankciós listákon, akkor át kell engedni. Ez a nem szankcionált orosz kőolajszállítmányokra is vonatkozik, amennyiben a Barátság kőolajvezeték nem működik. A Mol fenntartja álláspontját, hogy 100 kilométerre vetítve, az európai átlagár többszörösét (4-5-szörösét) kéri el a Janaf a szállításokért, ami kimerítheti a monopolhelyzettel visszaélés gyanúját.

 Az ellátás biztonságához két teljes értékű, kereskedelmileg is versenyképes útvonal kell. Az Adria kőolajvezetéknek ,,fel kell nőni a feladathoz" és gondoskodni az Oroszországból induló vezeték működéséről is. A vállalatcsoport támogatja Ukrajna törekvéseit, hogy az Odessza-Brody vezeték újraindítása összekapcsolja a Barátság vezetéket a Fekete-tengerrel, mert ez is erősítené a térség kőolaj-ellátásának biztonságát - olvasható a Mol közleményében. (Forrás: MTI)

Megjegyzés: Az Adria-kőolajvezeték a horvátországi Krk szigetén lévő Omišalj  kikötőjétől a százhalombattai Dunai Finomítóig épített kőolajvezeték, amely a tengeri úton szállított arab olajt továbbította korábban Jugoszláviának, Magyarországnak és Csehszlovákiának. Horvátországban, a Janaf cég üzemelteti. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Az Odessza-Brody vezeték. Térkép forrása: Wikipédia

Kép2: A Barátság és az Adria-kőolajvezeték. Térkép forrása: Wikipedia