Címlap

Perényi Lóránt, az ÉKM építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az eddigi tervpályázatokhoz viszonyítva, ez a legkomplexebb és talán a legnagyobb kihívást jelentő feladat. Hamarosan helyszíni bejárást tartanak a pályázat iránt érdeklődőknek, akik ezután feltehetik a kérdéseiket, majd több, mint három hónap áll rendelkezésre a pályaművek benyújtására. A bírálóbizottság a nyár végén ül össze és szeptember végén hirdet eredményt.

Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a tervpályázat lezárulta után, hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárással választják ki, aki majd az engedélyezési és kiviteli terveket elkészíti. Számításaik szerint, 2027 első negyedévében zárulhat le ez az eljárás, ami után egy év áll rendelkezésre a részletes tervek kidolgozására. A folyamatos működőképesség fenntartása mellett, ütemezetten zajlanak majd a munkálatok, ezért a tervezés is szakaszos lesz, akárcsak a bontási és az építési munkák is 2027 második felétől. Az elvárás, hogy az elképzelések megfeleljenek az értékmentés és az értékteremtés alapelvének, a magas színvonalú egészségügyi és turisztikai szempontok mellett.

Naszádos Péter, Hévíz független polgármestere úgy vélekedett, hogy több, mint száz éve nem volt Hévíznek és a fürdőnek egységes koncepciója, és az új elképzelések Hévíz következő száz évét határozzák majd meg. Az önkormányzat, a civil szervezetek három minisztériummal együtt dolgozva alakították ki a szakmai koncepciót, ami az egészségről, az egészségturizmusról egyaránt szól, és amivel a következő években nemcsak Hévíz és a térsége, hanem Hévíz fejlődésével, újragondolásával az egész magyarországi turizmus új lendületet kaphat.

Perényi Lóránt az MTI kérdésére elmondta, a tervezési program három ütemre bontja a tervezendő funkciócsoportokat. Az első ütem a tófürdő és a tófürdőhöz legszorosabban kapcsolódó funkciók és épületek részleges bontása, újjáépítése, felújítása, az új épület építése. A második ütembe tartozik a Szent András kórházhoz kapcsolódó épületek és funkcionális egységek rendezése, a harmadikba a turisztikai funkcióegységek megtervezése.

Nyul Zoltán hozzátette, sem a tervezési, sem a kiviteli munkálatok költségeit nem lehet még megbecsülni, de minden bizonnyal költségigényes, sok évig tartó finanszírozási igényű beruházás lesz a hévízi. A tervpályázat értékelésnél a funkcionális és az esztétikai szempontok mellett, alapvető lesz a gazdaságossági, fenntarthatósági követelményrendszer. A magas költségvetési terheket jelentő beruházásról a forrásigényeket ütemezetten nyújtják majd be a kormánynak. (Forrás: MTI)

Megjegyzés: Hévíz városának fő nevezetessége az Európában egyedülálló, természetes tőzegmedrű melegvizű tava, Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja. A Zalai-dombság és a Keszthelyi-fennsík határán, a Zalavári-háton, a Balaton közelében helyezkedik el. A Hévízi-tó gyógyító hatását már – valószínűleg – már a rómaiak is ismerték. A népvándorlás kori leletek mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal, 1328-ból származó oklevélben fordul elő.

A Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, másodpercenként 410 liter vízhozammal, 38 °C-os víz táplál. A tó páratlan természeti környezete elsősorban a parkkal övezett gyógyvizű tótól, a vízfelszín felett lebegő párarétegtől, a tó felszínén úszó indiai vörös tündérrózsáktól különleges. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: A hévízi tófürdő, gyógyfürdő és kórház komplex fejlesztésére tervpályázatot írtak ki 2026. február 20-án. A képen a komplexum, ezen a napon. Kép: MTI / Katona Tibor

Kép2: Párapaplan alatt a Hévízi-tó. Drónfotó. Kép: csodalatosmagyarorszag.hu

Kép3: Tavirózsa a Hévízi-tóban. Kép: Hévíz.hu