Címlap

A képviselőház ülésén Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Kerekes László segédpüspök, és Böcskei László nagyváradi megyés püspök, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is jelen volt. - A jogszabály elfogadása méltó tisztelgés Márton Áron püspök kiemelkedő életműve és közösségépítő szolgálata előtt, olyan személyiség előtt, aki következetesen kiállt az emberi méltóság, a szabadság, az igazságosság és a keresztény értékek védelmében, bátran szembeszállva minden diktatúrával és szélsőséggel - írta az érsekség.

 Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy Márton Áron ma is erkölcsi iránytű a XXI. századi embernek. A gyors társadalmi és technológiai változások, a bizonytalanság és a közéleti feszültségek közepette, felértékelődik azoknak a példája, akik világos értékrendet képviseltek, nehéz időkben is következetesen kiálltak az emberi méltóság, a hit és a felelősség mellett.

Az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy 2026-ban, országos szinten kulturális, oktatási és közösségi programok mutassák be Márton Áron szellemi örökségét. A törvény biztosítja, hogy a központi és helyi hatóságok, a közszolgálati média anyagi és logisztikai támogatást nyújthassanak az emlékév rendezvényeihez.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye meghirdette Márton Áron-130 emlékév február 12-én kezdődött Kolozsváron, Márton Áron püspökké szentelésének 87. évfordulója alkalmából, ünnepi szentmisével. A román parlament jóváhagyásával, a jogszabály az emlékév programjait bővíti azzal, hogy finanszírozási lehetőséget is biztosít. A román közösség is jobban megismerheti az erdélyi magyar püspök szellemiségét.

--------------------------------

A mártír sorsú Márton Áron püspök 1896. augusztus 28-án született, székely földműves család harmadik gyermekeként, Csíkszentdomokoson. Gyulafehérváron érettségizett 1915-ben, három nappal később megkapta katonai behívóját. Az első világháború alatt hadnagyként szolgált Doberdón és az Ojtozi-szorosban, háromszor sebesült meg. 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. 1924-ben szentelték pappá, 1930-tól udvari káplán és püspöki levéltáros, 1932-től püspöki titkár volt. 1934-ben az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség ügyvezető igazgatója lett, 1937-től címzetes kanonok, 1938-tól kolozsvári plébános volt.

XI. Piusz pápa 1938 decemberében nevezte ki a történelmi Erdély területét magában foglaló gyulafehérvári egyházmegye püspökének. Jelszava: ,,Non recuso laborem - Nem riadok vissza a munkától". A következő nehéz évtizedekben, vezetésével, az egyház az erdélyi magyarság biztos támasza volt. Karizmatikus személyiség volt, szavaiból, tetteiből belső erő, sziklaszilárd hitbeli meggyőződés áradt.

Amikor az Észak-Erdélyt Magyarországnak ideiglenesen visszajuttató 2. bécsi döntés kettészakította egyházmegyéjét, Romániában, Gyulafehérváron maradt. 1944 májusában a magyarországi zsidóság deportálása ellen, a háború után, a romániai magyar kisebbség jogaiért emelt szót. Erélyesen tiltakozott, amikor 1948-ban a kommunista bukaresti kormány államosította az egyházi iskolákat.

Az 1949-es csíksomlyói búcsún mondott beszédét százezrek hallgatták. Pár héttel később, június 21-én letartóztatták. Hollétéről még a Vatikánban sem tudtak, de a pápa címzetes érsekké nevezte ki. Koncepciós perét 1951-ben tárgyalta a bukaresti hadbíróság, hazaárulás vádjával tíz év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. 1955-ben szabadlábra helyezték, átvehette egyházmegyéje vezetését. 1957-ben tíz évre házi őrizetbe helyezték. A püspöki palotából csak a székesegyházba mehetett, de látogatókat fogadhatott, papokat szentelhetett. A nyomás enyhülésével 1969-ben elutazhatott a vatikáni püspöki szinódusra, 1971-ben fogadta VI. Pál pápa.

Az idős, betegséggel küszködő főpap 1976-tól, több alkalommal felajánlotta lemondását a Vatikánnak. Ezt 1980. április 2-án fogadta el II. János Pál pápa, aki ,,az Úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte őt.

Márton Áron fél évvel később, 1980. szeptember 29-én hunyt el. Holttestét a gyulafehérvári püspöki székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Hamvait 2016-ban, a születésének 120. évfordulóján meghirdetett Márton Áron-emlékévben, a székesegyház déli mellékkápolnájában található kőszarkofágba helyezték át, hogy bárki leróhassa előtte kegyeletét, és imádkozhasson folyamatban lévő boldoggá, majd szentté avatásáért. (Forrás: MTI)

---------------------------------

Márton Áron hamvait szeptember elsején exhumálták a székesegyház altemplomából, és helyezték el az új szarkofágban. A hamvaknak azért készíttettek a templom egyik déli mellékkápolnájában kőkoporsót, hogy bárkinek lehetővé tegyék a sír látogatását, és elősegítsék a püspök boldoggá, majd szentté avatását. A kőszarkofág Hunyadi János és fia, Hunyadi László síremléke közelébe került a székesegyházban. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt – írja a kronika.ro 2016. szeptember 29-i számában, az újratemetés alkalmából, amikor felavatták Márton Áron kőkoporsóját a gyulafehérvári érseki székesegyház mellékkápolnájában.

Kép1: A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye február 12-én, ünnepi szentmisével nyitotta meg a Márton Áron 130 emlékévet Kolozsváron, a Szent Mihály Templomban, 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939. február 12-én, itt szentelték püspökké. Kép forrása: Wikidézet

Kép2: Márton Áron 1980-ban hunyt el, hívei már életében szentnek tekintették. Kitartása, meg nem alkuvása, igaz hite példa maradt. Kép forrása: kronika.ro

Kép3: Márton Áron, a püspök. Kép: Sztojka Ferenc. A püspök sofőrjének, Sztojka Ferencnek hagyatéka a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményéből. Kép forrása: szekelyhon.ro

Kép4: Márton Áron újratemetési szertartása a gyulafehérvári székesegyházban, 2016. szeptember 29-én. Kép forrása: MTI / kronika.ro

Kép5: Márton Áron kőkoporsója az avatáson. Kép forrása: MTI / kronika.ro