Címlap

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot, mivel ezen napon Jézus feltámadását ünneplik, az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért a VII. század óta, szerdai nappal kezdődik a nagyböjt. A hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó időszakban, a böjti napok száma éppen negyven.

A böjt a XI. századig szigorú volt, késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet. Magyarországon, ez a szabály abban a megfogalmazásban honosodott meg, hogy háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni. E két napon, és nagyböjt többi péntekén, a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként, ne fogyasszanak húst.

A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak. (Forrás: MTI)

----------------------

A hamvazószerda a nyugati kereszténységben, a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10.  A farsangi  időszak utáni első nap. A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. A 12. századtól, az egyházi szertartás része lett.

 Az ókereszténység idején, a mezítlábas, zsákruhába öltözött, nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak nagycsütörtökig, tilos volt a templomba belépni.

Hamvazószerdán, elsősorban a katolikus egyházban, szentelt hamuból - az előző évi, virágvasárnapi szentelt barka elhamvasztva -  keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel” vagy: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak”. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon. A szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.

A templomban, a homília után, a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívek homlokára, a nagyböjt kezdetén végzett szertartásban. A hamuval hintés a bűnbánat ősi jelképe, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fáj majd a feje. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Idén, 2026-ban, február 18-án, ma van hamvazószerda. Kép: iStock

Kép2: A templomban, a homília után, a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívek homlokára. Kép Jennifer Balaska. Kép forrása: Wikipédia

Kép3: A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A kép illusztráció. Kép: Dreamstime