Címlap

Az úgynevezett apostoli paloták pápai lakosztálya a tizennyolcadik századtól adott otthont az egyházfőknek. II. János Pál 1978-tól 2005-ig élt a pápai lakosztályban, és ott is hunyt el. XVI. Benedek a 2013-as lemondásakor elhagyta a pápai lakosztályt, először Castel Gandolfóba vonult, majd a Vatikánváros területén található monostorba költözött be.

 Ugyanabban az évben, Ferenc pápa úgy döntött, hogy a többtermes lakosztály helyett, inkább a Szent Márta-ház második emeletén él, azon a szálláshelyen, amelyet a Vatikánba érkező bíborosok használnak. Ferenc pápa arra hivatkozott, hogy paptársai és az emberek között akar maradni. Ferenc pápa állam- és kormányfők fogadására használta a lakosztály könyvtár- és dolgozószobáját.

XIV. Leó pápa, megválasztása után, tavaly, május 11-én újranyitotta a Ferenc pápa halálakor lezárt lakosztályt. Az új pápa kezdetben nem zárta ki, hogy a lakosztályba költözik a Hittani Kongregáció egykori palotájából, ahol addig bíborosként élt. A La Repubblica című római napilap értesülései szerint, XIV. Leó pápa végül, másképpen döntött, és nem költözik be a pápai lakosztályba. A Szent Péter térről is látható munkákat a lakosztály fölötti palotarészen, a manzárdon végzik. A beépített tetőtérben egy kisebb méretű, de több szobás lakás található, amelyet 1939-ben építettek a pápa legközelebbi munkatársainak. A pápának hálószobát rendeztek be, amely mellett, folyosóról nyíló fürdőszoba van, különálló konyha és edzőterem, és kápolna, amelyet II. János Pál pápa is gyakran látogatott. Külön szoba jut két személyi titkárának, a perui Edgard Ivan Rimaycunának és az olasz Marco Billeri atyának. A XIV. Leó választotta lakóhely ablakai nem a Szent Péter térre, hanem a Vatikán egyik belső udvarára, az IOR vatikáni bank középkori tornyára néznek. A lakásnak nyitott tetőterasza is van.

A szentszéki sajtóközpont nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a sajtóértesülést. Annyit közölt, hogy XIV. Leó pápa az apostoli palotákban él, és dolgozószobája a pápai lakosztályban lesz.

Az Ansa olasz hírügynökség emlékeztetett, a pápaválasztást megelőzően, a bíborosok kezdeményezték, hogy Ferenc pápa utódja ne a Szent Márta-házban lakjon. Az Ansa adatai szerint, Ferenc pápa az egyszerűség jegyében mondott le a pápai lakosztályról, de a Szent Márta-házban a biztonsági szolgálat fenntartása havonta több, mint kétszázezer euróba került. (Forrás: MTI)

 Megjegyzés: Az Apostoli Palota (latinul Palatium Apostolicum, olaszul Palazzo Apostolico) a múltban, számos a római pápa lakhelye volt. Ma ezen a néven illetik (de nem kizárólagosan) a hivatalos pápai lakóhelyet a Vatikánban. Úgy is ismert, mint pápai paloták vagy vatikáni palotaegyüttes. A Vatikán V. Szixtusz palotájaként emlegeti az épületet V. Szixtusz pápa  tiszteletére, aki a palota mai formájának nagy részét építette. A palotaegyüttes területe 162 ezer négyzetméter, vannak benne pápai lakosztályok, a katolikus egyház és a Szentszék különféle irodái, magán- és nyilvános kápolnák. Itt vannak a Vatikáni Múzeumok és a Vatikáni Könyvtár, a Sixtus-kápolna, a Rafael-szobák és a Borgia-lakosztályok is. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Az Apostoli Palota a Szent Péter térről. Kép: Vatican News

Kép2: A palota főbejárata, a bronzkapu. Kép: Jordiferrer. Kép forrása: Wikipédia

Kép3: A Rafael-szobák egyike. Kép: Oro1. Kép forrása: Wikipédia

Kép4: A Sala Regia – Királyi terem. Kép: Sailko. Kép forrása: Wikipédia

Kép5: A Sixtus-kápolna. Kép: Snowdog. Kép forrása: Wikipédia