Címlap

A faj Magyarországon általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén, az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 centiméter, ennek jóval több, mint a felét a farok teszi ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át, a Bajkálig előfordul.

A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő, párzásuk áprilisban és májusban van. A hímek harcolnak egymással, amiben egyikük vagy mindkettőjük elveszítheti a farkát. A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5-12, pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Egész nap aktívak, de a forró, aszályos napokon aktivitásuk a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek.

A fajnak a legnagyobb civilizációs veszélyeztető tényezők az élőhelyeik leromlása, a gyepek intenzív művelése, a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazság. Utóbbi okból, Magyarországon csökken a számuk, helyüket a zöld gyík veszi át. A fürge gyík az országban 1974 óta védett, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint.

A fürge gyíkhoz - egyben minden más Magyarországon előforduló kétéltű- és hüllőfajjal - kapcsolódó észleléseket az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program honlapjára várják, ami a https://herpterkep.mme.hu/ linken található. (Forrás: MTI)

Kép: A hím fürge gyík. Kép: Babocsay Gergely. Kép forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület