Címlap

Csurulya Csongor elmondta, különleges látványvilágú előadást szerettek volna létrehozni, amely a fiatalok érdeklődését is felkelti a történet iránt. A történet mitikus korba viszi a nézőt, zenét nem írtak hozzá, különféle hangokat, zörejeket használnak aláfestésként. Arra inspirálják a nézőket, hogy saját tapasztalataikból, tudásukból merítve, ,,szellemi utazással" tegyék teljessé a történetet. A darab nyelvezetében, Arany János eredeti művét eleveníti fel.

A forgószínpad közepén egy nagy fa lesz, amelynek ágai agancsszerűek. A fának egy másik magyarságtörténethez van köze, amit beemeltek a darabba - jegyezte meg Egyed Zoltán díszletterveiről a rendező. Egyed Zoltán úgy fogalmazott, sok képi asszociációval próbált élni, főként atmoszférát, érzeteket szeretett volna közölni a díszletekkel. Petrovszki Árpád jelmeztervező elmondta, a honfoglalás korára jellemző anyagokat, szőrt, bőrt, tollat, kagylót, gyöngyöt és sok ősi motívumot használt. A tündérlányok pasztellszínű bársonyban, a férfiak sötétebb, durvább posztóban jelennek meg.

Az ifjúsági előadás főbb szerepeiben Lénárt László, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Szabó Lajos és Komáromi Anett látható. Az előadás létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta. (Forrás: MTI)

Kép1: Holnap mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban, Arany János művét, a Rege a csodaszarvasról című magyar eredetmondát. Kép forrása: Wikipédia

 Kép2: Arany János költeményét Zalán Tibor dolgozta át. Kép forrása: Békéscsabai Jókai Színház

Kép3: Jelenet az előadásból. Kép forrása: Békéscsabai Jókai Színház Facebook-oldala