Címlap

A palást termében, a különleges vitrint, olasz cég készíti mintegy 140 millió forintból, az építészeti kivitelezés nettó 300 millió forint alatti összeget emészthet fel - mondta L. Simon László, aki bemutatta a Narmer Építészeti Stúdió készítette látványterveket is. – Több, mint négy évtizede tároljuk ugyanazon a helyen és formában a koronázási palástot, a magyar kultúrtörténet legjelentősebb ereklyéjét. A terem, ahol található, nagyon régóta megérett az átfogó felújításra. Érdekes, hogy a palást a teremben nem központi helyen szerepel, ez is változik, valamennyi más műtárgy kikerül a térből - mondta L. Simon László.

Elmondta, hogy a terem klimatizálását azzal a technikával oldják meg, amelyet a Seuso-kiállítás építésekor alkalmaztak. Ehhez két helyen, a födémet is át kell majd fúrni. A törhetetlen vitrin mellett készül menekítő láda, amely természeti katasztrófák esetén is megvédheti a palástot. - Nagyon korszerű látványvilágot tervezünk, ami nagyjából tizenhárom perces programot jelent a koronázási palást terme látogatóinak. Óránként négy turnus mehet be. A palást maga csak néhány percig lesz látható, hiszen hőtől, fénytől, rezgéstől is védeni kell, de körben végig különleges vetítés lesz - mondta.

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnök-főigazgatója hangsúlyozta, hogy a csaknem ezeréves koronázási palást Magyarország közgyűjteményben őrzött legértékesebb nemzeti ereklyéje, az európai textilművészet kiemelkedő darabja. A csaknem kétszáz éves múzeumépület is az egyik legrégebbi Európában, ami indokolja a komplex gépészeti, biztonsági, állományvédelmi és a látványtervekre is kiterjedő megújulást. Már megkezdődött a korábban elkészült felújítási tervek felülvizsgálata, együtt dolgoznak a látványkoncepció véglegesítésén, az illetékes céggel. A munkálatok a koronázási palást terme mellett a Seuso-kincs, a Széchényi-terem és a Látványraktár kiállítási tereit is érintik, ezek tavaszig szintén nem látogathatók. - Az 1031-ben készült koronázási palást valamennyi koronázási jelvényünk közül a legérzékenyebb. Szinte csoda, hogy ezer év után itt van, ebben a páratlan szépségében - mondta az elnök-vezérigazgató. A palástot 1849-ben elásták egy ládában, 1945-ben kimenekítették Magyarországról, nyolc éven át Németországban volt, 1956 után az Egyesült Államokba került, és csak 1978-ban tért haza.

A koronázási palástot a históriák szerint, Szent István király felesége, Gizella a saját kezével hímezte, 1031-ben. A paláston, Krisztus, Szűz Mária, számos szent, apostol és próféta mellett a királyné, Imre herceg és Szent István képe látható. Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés. A koronázási palást a Szent Koronával együtt túlélte a történelem viharait, pedig többször is veszélybe sodorták. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeum vizuális arculatváltásánál is középpontba került. (Forrás: MTI)

Kép1: A magyar koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban, az őrző terem felújításáról tartott sajtótájékoztató napján, 2025. december 12-én. Kép: MTI / Purger Tamás

Kép2-3: A Magyar Nemzeti Múzeum koronázási palástot őrző termét a tervek szerint, 2026. júniusára újítják fel. Képek: MTI / Purger Tamás