Címlap

A rend tagjainak legfőbb jellemzője a vastag zománcú fogakból gyöngysorszerű sorokba rendeződő fogazat, amely az ismert fajok többsége esetében a kemény táplálék összezúzására specializálódott. Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről már a legelső ásatások óta ismertek ilyen halak maradványai. Ezeket 2016-ban, mind a Coelodus génusszal rokonították a kutatók. Az azóta begyűjtött iharkúti halmaradványok között, azonban nemrégiben felbukkant egy felső állkapocselem, ami ezt minden kétséget kizáróan megcáfolta. Nem sokkal később, előkerültek a felső állkapocselemhez rendelhető, most már magabiztosan azonosítható alsó állkapocselemek is, érdekes módon a sok-sok évvel ezelőtt itt begyűjtött leletek között.

Az összegzés szerint, az újonnan felismert állkapocselemek rendszertani besorolása érdekfeszítő eredményekre vezetett. Ezek a kövületek már nem rokoníthatók az Európa szerte ismert Coelodusszal, hanem egyértelműen az Olaszországból, szintén késő kréta korú üledékből leírt Polazzodushoz tartoznak. Az iharkúti leletek viszont erősen különböznek az összes eddig felfedezett Polazzodus maradványtól, így új fajként írták le.

Az újonnan leírt faj a Veszprém vármegyei, ajkai Bródy Imre Gimnázium igazgatója, Mihályfi László nevét kölcsönözte, és Polazzodus mihalyfii néven közölték. Mihályfi László annak idején, ebben az iskolában, biológiatanára volt mind a kutatás első szerzőjének, Szabó Mártonnak, mind a maradványok lelőhelyén, Iharkúton zajló, gerinces őslénytani kutatásokat szervező Ősi Attilának.

A tájékoztatás szerint, az iharkúti lelőhelyen feltáruló, csonttartalmú üledék folyóvízi eredetű, míg a Polazzodus olaszországi típuslelőhelyén vizsgálható kőzetek tengeri üledékek.  Ez az iharkúti gerinces-lelőhelyen előkerült fauna vizsgálata alapján arra utal, hogy a Polazzodus mihalyfii a génusz típusfajával, a Polazzodus coronatusszal ellentétben, édesvízi halfaj volt. Aránylag kis méretéből eredően, vélhetően kisméretű gerinctelenekkel, például kisebb csigákkal vagy rákokkal táplálkozott. Az iharkúti lelőhelyről ezzel már két, hasonló életmódú, noha méretében eltérő Pycnodontiformes hal is ismert, ami az élőhelyek felosztásának különleges példája a 85 millió évvel ezelőtti Bakonyból.

Az új faj felfedezése egyúttal hangsúlyozza a korábban gyűjtött őslénytani leletanyagok felülvizsgálatának szerepét is. A maradványok elemzéséről, a tudományos publikáció az Acta Palaeontologica Polonica szakmai folyóirat hasábjain jelent meg. (Forrás: MTI)

Kép1-2: A 85 millió évvel ezelőtti, iharkúti vízi élővilág rekonstrukciója - cf. Coelodus sp. A második képen a teljes képrekonstrukció. Szabó Márton alkotása. Kép forrása: elte.hu

 Kép3: A Polazzodus mihalyfii. Szabó Márton alkotása. Kép forrása: elte.hu