Címlap

A 47-es számú főút a leghosszabb, 220 kilométer hosszúságú, és jelenleg nem egészen 20 kilométer négysávos belőle. Néhány éve kezdtek bele a Berettyóújfalu-Békéscsaba közti 85 kilométeres szakasz tervezésébe, ami 40 százalékkal növelné a négysávú szakasz hosszát. A feladat nem egyszerű, mert árvízvédelmi és Natura 2000-es területeket is érint, amelyekre szigorú szabályok vonatkoznak.

A tervezés kettévált, a Szeghalom-Berettyóújfalu közti szakasz esetén a legfontosabb a nyomvonal megtalálása. Mivel Lázár János miniszter azt kérte, hogy a lehető legtöbb helyen használják a meglévő nyomvonalat, ezért felül kellett vizsgálni a már meglévő környezetvédelmi engedélyt. A másik, Szeghalom-Békéscsaba szakasz engedélyes és kiviteli terveire közbeszerzést írtak ki, amire leszerződtek.

A helyettes államtitkár részletesen beszélt a Berettyóújfalu-Körösladány közti szakaszról, felidézve, hogy az Utiber Kft.-vel, a Pannonway Kft.-vel és az Uvaterv Zrt.-vel 2024. szeptemberében írták alá a tervezési szerződést bruttó 1,5 milliárd forint értékben. A tervezőnek a környezetvédelmi engedély mellett, az engedélyes és kiviteli terveket is el kell készíteni, a közműkiváltásokat és a vízi műtárgyakat megtervezni, és a területszerzésekhez a kettős záradékú vázrajzot is készíteni.

Az önkormányzatok azzal segíthetik a munkát, ha minél hamarabb elkészítik a Helyi Építési Szabályzatok (HÉSZ) módosításait. Ez szükséges a kettős záradékú vázrajzok elkészítéséhez. A HÉSZ-módosítások legalább fél évet vesznek igénybe, emiatt is nyúlik ilyen hosszúra a tervezés.

A 11,8 kilométer hosszúságú, körösladányi elkerülő út engedélyes tervei elkészültek, tervbírálatra beadták őket. A véglegesítés 2026. februárjában történhet meg, 2026 második negyedévében lesznek meg várhatóan a tervek és a környezetvédelmi engedély, 2027 májusában zárulhat a kiviteli tervdokumentáció elkészítése, ezután indulhat az engedélyes és kiviteli tervek készítése. Épül Vésztő és Körösladány között egy kétszer egysávos új, összekötő út is 14,5 kilométer hosszan.

Pántya József elmondta, a tervek szerint, a körösladányi elkerülő úthoz több, mint 62 hektárnyi területet, az új vésztői összekötő úthoz mintegy 21 hektárnyi földterületet kell kisajátítani. Megjegyezte, hogy ezek nem könnyű kérdések. Az út 3,38 hektárnyi erdőt is érint, amit közlése szerint elkerülni nem lehetett. Épül majd új híd a Sebes-Körösön, amelynek a tervei most készülnek, lesz egy vasúti felüljáró híd, továbbá vadátjárók és turbó körforgalom is. A környezetvédelmi engedély módosítását a november 24-i héten indítják el.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára az egyeztetés elején elmondta, a kormány kiemelten kezeli a magyar vidék fejlesztését, amelyhez elengedhetetlenek az infrastrukturális fejlesztések, azon belül is az út- és vasútfejlesztések. Csak olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amellyel a helyiek egyetértenek, a helyi gazdaságot és közösséget erősítik.

Kónya István (Fidesz-KDNP), a Békés Vármegyei Önkormányzat térségi tanácsnoka, mint az egyeztetés szervezője közölte, a 47-es főút kétszer kétsávossá bővítése kiemelt fontosságú a térségben. Nem lakossági fórum, hanem döntéshozói szinten szerették volna az érintett önkormányzatok képviselőit tájékoztatni a tervezés állásáról. (Forrás: MTI)

Kép1: A 47-es főút a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és megyei jogú városait  köti össze. Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében, a főút 215 kilométer hosszú, kiindulópontja az Észak-Alföld központja Debrecen, a 4-es főút, végpontja a Dél-Alföld központja, Szeged, a 43-as főút. Térkép: Hunyadym. Forrás: Wikipédia

Kép2: A 47-es főút Magyarország leghosszabb két számjegyű útja. Kép: R191. Kép forrása: Wikipédia