Címlap

A rektorhelyettes elmondta, Hubay Jenő (Pest, 1858. szeptember 15. – Budapest, 1937. március 12.) azért is különleges helyet foglalt el a magyar zenetörténetben, mert pályáját Liszt Ferenc szintén egyengette. - Hubay átvette Liszttől a művészet szellemiségét, a mesterség tiszteletét, a tanítás felelősségét, továbbadta növendékeinek és vezetett intézményének. A következő nemzedékek, a világhírűvé váló hegedűiskola, és a Zeneakadémia is őrzi lenyomatát.

A Zeneakadémia első elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc volt. Lisztet Mihalovich Ödön, majd az 1919-es rövid életű igazgatótanács működése után Hubay Jenő követte, mint főigazgató. Az időszaki kiállítás Hubay életpályájának számos érdekes pontját emeli ki, de nem tér ki Hubay ellentmondásos döntéseinek részleteire. A tárlat két részből áll. Az emeleten, az első szekcióban, Hubay életét és művészi útját ismerheti meg a látogató, családját, tanulmányait, végig kísérhetik az ifjú virtuóz útját Párizstól Londonig, egészen addig, amíg tanárként Brüsszelben, majd Budapesten, maga is nemzetközi hírű művészek sorát indította el pályájukon. Ez a rész foglalkozik Liszttel, vagy a zeneszerző és kamarapartner Aggházy Károllyal kapcsolatával, bepillanthatunk a legendás Hubay-palota mindennapjaiba és szalonjaiba.

A tárlat második, földszinti része az egykori első Liszt Emlékszoba történetét idézi fel. Éppen száz éve, 1925-ben, a Zeneakadémia 50 éves jubileumán hozta létre főigazgatóként Hubay, az emlékszobát Klebelsberg Kuno miniszter avatta fel. A szobában Liszt tárgyai és szellemi öröksége látható és az 1986-ban megnyílt Liszt Múzeum közvetlen elődjének tekinthető. - A kiállítás nemcsak arról emlékezik meg, hogy 150 éve, 1875-ben alapították meg a Magyar Királyi Zeneakadémiát, emellett, jövőre lesz negyven éve, hogy megnyílt a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont. A tárlat nem csupán megemlékezik, hanem össze is kapcsol múltat és jelent, mestert és tanítványt, művészi hagyatékot és örökséget - mondta megnyitójában Fekete Gyula.

A kiállítást Bokor Lilla, Cselényi Máté (az emlékmúzeum igazgatója), Pál Rebeka, Pászthory Blanka, Peternák Anna, Watzatka Ágnes készítette, Éry Botond Medárd, Mátrai Diána Eszter lektorálta, Bősze Tímea és Schretner Márk installálta.

A megnyitó előtt, pénteken, délután, Réti Balázs zongoraművész, általános rektorhelyettes és Cselényi Máté koszorút helyezett el az V. kerületi, Irányi utca 1. szám alatti emléktáblánál, amelyet 1939-ben állíttatott a Liszt Ferenc Társaság. A tábla az egykor ott állt Hal tér 4. számú házról emlékezik meg, ahol 1875. november 15-én kezdett működni a Zeneakadémia. Az épületet a 20. század legelején, az első Erzsébet híd építésekor bontották el a környékkel együtt. (Forrás: MTI)

------------------

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, vagy Zeneakadémia a magyar zenei felsőoktatás intézménye. Mai épülete egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében. A hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

Középfokú zeneoktatás már 1840 óta folyt Magyarországon, a pesti Nemzeti Zenedében. A fővárosi polgárosodás éveiben merült fel felsőfokú zeneoktatási intézmény megteremtésének igénye. Erkel Ferenc vezetésével, 1853-ban, a Budapesti Filharmóniai Társaság is működni kezdett a Nemzeti Színház zenekarára alapozva, mely 1865-től – átmeneti szervezési nehézségek után, Liszt Ferenc pesti nyilvános hangversenyeivel együtt – Pesti Vigadó nagytermében tartotta koncertjeit.

Liszt Ferencet 1875 márciusában, a magyar parlament kinevezte a leendő Zeneakadémia elnökévé. Néhány hónappal később, november 14-én volt az ünnepélyes megnyitó.  Az intézmény igazgatója Erkel Ferenc lett. Az új tanintézetben már másnap megkezdődött a tanítás. Míg Liszt Ferenc hírneve és tekintélye nemzetközileg is jelezte az intézmény, az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia rangját, a mindennapos feladatok megszervezése, a folyamatos működtetés és fejlesztés irányítása elsősorban Erkel Ferenc kezében voltak. A berendezések, az órarend és a tanterv kialakítása, a zeneműtár fejlesztése és a felvételik meghirdetése Erkel és Ábrányi Kornél feladata volt. (Forrás: Wikipédia)

 Kép1: A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: A Hubay Jenő-emlékkiállítás meghívója. Kép forrása: lisztmuseum.hu

Kép3: Liszt vonzásában - Hubay Jenő élete és munkássága címmel, időszaki kiállítás nyílt pénteken, este, Budapesten, a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban és Kutatóközpontban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megalakulásának 150. évfordulóján. Kép: MTI / Kocsis Zoltán

Kép4: Liszt Ferenc (Doborján, 1811. október 22. Bayreuth, 1896. július 31.) zeneszerző, zongoraművész, karmester, zenetanár a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője. Liszt Ferenc 1856-ban, Wilhelm von Kaulbach festményén. Forrás és kép: Wikipédia

Kép5: Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, sakkmester. A magyar nemzeti opera megteremtője, Himnuszunk zeneszerzője. A Zeneakadémiának tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Erkel Ferenc 1880 körül. Forrás és kép: Wikipédia