Címlap
A bizottság döntési javaslata alapján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jóváhagyóan továbbította az Országgyűlésnek a törvénymódosítási javaslatot, amely egy-két héten belül az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülhet. Így a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete még ebben az évben csatlakozhat a nemzeti emlékhelyek sorához - mondta a főigazgató. Az országos levéltár a magyar államiság legjelentősebb történelmi dokumentumait őrzi, a múlt megismerésének egyik legkiemelkedőbb intézménye, ezért méltán válhat az épület a budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé. Az emlékhely már magában foglalja az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a Halászbástya épületét.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója Az országos levéltár tornya című kamaratárlatról szólva elmondta, hogy a levéltár egykori, alig 20 évig létezett tornyának történetét mutatja be. Kapcsolódik az intézmény 1945 - Kereszttűzben című tárlatához, amely a 80 évvel ezelőtti eseményeket idéz fel, középpontjában az országos levéltár épületével.
Reisz T. Csaba kurátor elmondta, a kamarakiállítás tablói archív fényképeken, tervrajzokon és levéltári iratokon keresztül, a 76 méter magas torony teljes történetét bemutatják, részben kronologikus sorrendben, a tervezéstől a torony megsemmisüléséig. A tárlaton elhelyezett monitorokon, archív felvételek jelennek meg az egykori toronyról, az egyik tablón, korabeli sajtóvisszhangok is olvashatók. A torony a közhiedelemmel ellentétben nem víztorony volt, hanem a központi fűtés kéményét és a hátsó lépcsőházat rejtette magában. A kurátor szerint, a korban nagyon vegyes volt a torony megítélése, egyesek csak szamárfülnek nevezték a váron. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek sem tetszett a víztartály nélküli épületrész, és át akarta építtetni. Pogány Móric építészt bízták volna meg az új torony megtervezésével, de ez végül - Klebelsberg korai halála miatt - meghiúsult. A torony Budapest második világháborús ostroma alatt több találatot kapott és komoly sérüléseket szenvedett. Helyreállítása lehetetlen volt, ezért felső részét lerobbantották, majd később az alsó részét is lebontva alakították ki az épület új homlokzatát.
Avar Anton kurátor felhívta a figyelmet a kiállítás középső részén lévő rekonstrukciós installációra, amelynek felső részén, címerkoszorú helyezkedik el. A tornyon egykor látható címereket Keöpeczi Sebestyén József heraldikus, címerfestő tervezte és a pécsi Zsolnay-gyárban majolikából készültek. A címerkoszorú alatt három, a toronyból megmaradt kődarab található. (Forrás: MTI)
Kép1: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának épülete Budapesten, 2025. október 15-én, amikor Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója bejelentette, hogy a budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat. Kép: MTI / Kocsis Zoltán
Kép2: Az országos levéltár tornya című kamaratárlata a levéltár egykori, alig 20 évig létezett tornyának történetét mutatja be. Kép: MTI / Kocsis Zoltán
![]() | ![]() |
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.