Címlap

Ezt követi szombaton, a hagyományos konferencia a zarándokközpontban, melynek témája Márton Áron püspök és a szociális testvérek társaságának együttműködése az egyház szolgálatában.  Elsőként, Marton József egyetemi tanár tart előadást a Szociális Testvérek Társasága erdélyi történetéről, majd Murányi Teréz beszél arról, miként szolgálták a szociális testvérek az egykori püspököt. Előadás hangzik el a szociális testvérek társadalomépítő szolgálatáról a kolozsvári Központi Szállóban, és szerepvállalásukról a keresztény feminizmusban. Előadás hangzik el Ikrich Erzsébet Auguszta és Szim Lidia szociális testvérekről, szó esik a szociális testvérek nővédelmi munkájáról, az Ezer Székely Leány Napja létrejöttében vállalt szerepükről, kolozsvári anyaházuk kálváriájáról.

A mártír sorsú Márton Áron püspök 1896. augusztus 28-án született székely földműves család harmadik gyermekeként, Csíkszentdomokoson. Gyulafehérváron érettségizett 1915-ben, három nappal később megkapta katonai behívóját. Az I. világháború alatt hadnagyként szolgált Doberdónál és az Ojtozi-szorosban. Háromszor sebesült meg. 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. 1924-ben szentelték pappá, 1930-tól udvari káplán és püspöki levéltáros, 1932-től püspöki titkár volt. 1934-ben az Erélyi Római Katolikus Népszövetség ügyvezető igazgatója lett, 1937-től címzetes kanonok, 1938-tól kolozsvári plébános volt.

 XI. Piusz pápa 1938 decemberében nevezte ki a történelmi Erdély területét magába foglaló gyulafehérvári egyházmegye püspökének. Jelszava: Non recuso laborem - Nem riadok vissza a munkától. A következő, nehéz évtizedekben az általa vezetett egyház biztos támasza volt az erdélyi magyarságnak. Karizmatikus személyiség volt, szavaiból, tetteiből belső erő, sziklaszilárd hitbeli meggyőződés áradt.

Amikor az Észak-Erdélyt Magyarországnak ideiglenesen visszajuttató II. bécsi döntés kettészakította egyházmegyéjét, Romániában, Gyulafehérváron maradt. 1944 májusában felemelte szavát a magyarországi zsidóság deportálása ellen, a háború után a romániai magyar kisebbség jogaiért. Erélyesen tiltakozott, amikor 1948-ban a kommunista bukaresti kormány államosította az egyházi iskolákat.

Az 1949-es csíksomlyói búcsún mondott beszédét százezrek hallgatták, pár héttel később, június 21-én letartóztatták. Hollétéről még a Vatikánban sem tudtak, de a pápa címzetes érsekké nevezte ki. Koncepciós perét 1951-ben tárgyalta a bukaresti hadbíróság, s hazaárulás vádjával tíz év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. 1955-ben szabadlábra helyezték, átvehette egyházmegyéje vezetését. 1957-ben tíz évre házi őrizetbe helyezték. A püspöki palotából csak a székesegyházba mehetett, de látogatókat fogadhatott, papokat szentelhetett. A nyomás enyhülésével 1969-ben elutazhatott a vatikáni püspöki szinódusra, 1971-ben fogadta VI. Pál pápa.

Az idős, betegséggel küszködő főpap 1976-tól több alkalommal felajánlotta lemondását a Vatikánnak. Ezt 1980. április 2-án fogadta el II. János Pál pápa, aki ,,az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának” nevezte. Márton Áron félévvel később, 1980. szeptember 29-én hunyt el. Holttestét a gyulafehérvári püspöki székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Hamvait 2016-ban, a születésének 120. évfordulóján meghirdetett Márton Áron-emlékévben, a székesegyház déli mellékkápolnájában, kőszarkofágba helyezték át, hogy bárki leróhassa előtte kegyeletét és imádkozhasson folyamatban lévő boldoggá, majd szentté avatásáért. (Forrás: MTI)

-----------------------------------

Az első posztulátor P. Szőke János

Márton Áron boldoggá avatási eljárása 1992-ben indult. Az ügy első posztulátora P. Szőke János szalézi atya volt, aki személyesen ismerte a püspököt. P. Szőke János halála után, az ügyet 2012-ben, dr. Kovács Gergely pápai káplán vette át. Az ügy protokollszáma: 1884.

Egyházmegyei eljárás:

Illetékes egyházmegye: Gyulafehérvári érsekség. Illetékes főpásztor: Jakubinyi György érsek, Mons. Kovács Gergely érsek. Posztulátor: Szőke János SDB. Az egyházmegyei eljárás lefolytatása: 1994. július 26. – 1996. december 5.

Szentszéki eljárás:

Szentszéki posztulátor: Mons. Kovács Gergely, Cristiana Marinelli. Az egyházmegyei eljárás érvényességének elismerése: 1998. október 23.

A peranyag szakmai összegzése, a Positio benyújtása: 2003.

Hősies erény gyakorlásának pápai elismerése:

Közbenjárására történt csoda elismerése:

Ima boldoggá avatásáért

Istenünk, Te Áron püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője, és népednek jó pásztora legyen.
Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító Jel legyen mindannyiunk számára. Ámen.

Forrás: uj.katolikus.hu – mindszentyalapitvany.hu

-----------------------------

Ferenc pápa elismerte, az életszentséget hősies fokon gyakorolta

Ferenc pápa hivatalosan is engedélyezte a dekrétum közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokon gyakorolta. Ezzel megkapta a Tiszteletreméltó címet, és a szentté avatási eljárás második szakasza kezdődött - közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. Az eljárás most egy csoda hivatalos bizonyításának szakaszába lép, amely elengedhetetlen a boldoggá avatáshoz.

Márton Áron 1980. szeptember 29-én hunyt el. Végső nyughelye a gyulafehérvári római katolikus székesegyház altemplomában található, ahol hívei a mai napig látogatják sírját.

A szentté avatási eljárás 1990 januárjában indult el, amikor Jakab Antal püspök kinevezte az ügy első posztulátorát, P. Szőke János szalézi atyát. Az első mérföldkövet 1994-ben érték el, amikor hivatalosan megnyitották az egyházmegyei szakaszt, amelyet 1996-ban zártak le. Az iratokat ezután a Vatikánban működő Szentek Ügyeinek Kongregációja elé terjesztették, amely 2003-ban összegezte az eljárás dokumentumait a Positio című iratokban. 2012-ben az eljárás következő posztulátora dr. Kovács Gergely lett, aki ezt a tisztséget 2023-ig töltötte be. Őt követte dr. Cristiana Marinelli, Rómában élő olasz posztulátor, aki több szentté avatási ügyet is vezetett, köztük a magyar Bálint Sándor és Bódi Mária Magdolna ügyét. Dr. Marinelli 2023 augusztusában Erdélybe látogatott, hogy közelebbről megismerje Márton Áron életének helyszíneit és életszentségének örökségét.

A boldoggá avatási eljárás következő szakaszában, bizonyított csodára van szükség, amely Márton Áron püspök közbenjárásának tulajdonítható. Ahogyan Kovács Gergely korábbi interjúban elmondta: „Ha valakinek a közbenjárására csoda történik, ezzel Isten igazolja az illető szentségét.” Egy csoda bizonyításához számos feltételnek kell teljesülnie: orvosilag igazolhatatlan, azonnali, teljes és maradandó gyógyulásnak kell történnie, amely kizárólag Márton Áron közbenjárásának tulajdonítható. Az ilyen eseteket szigorú egyházi vizsgálatnak vetik alá, amely a Szentek Ügyeinek Kongregációja előtt ér véget – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nyomán a transtelex.ro, 2024. december 18-án.

Kép1: A gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház. Kép forrása: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Kép2: Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) katolikus pap, érsek, Erdély püspöke. Kép: Csomafáy Ferenc. Kép forrása: Wikipédia

Kép3: Márton Áron kőszarkofágja a gyulafehérvári érseki székesegyházban. Kép forrása: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Kép4: A tavalyi, 2024-es megemlékezés és konferencia résztvevői Csíkszentdomokoson. Kép: Erdélyi Ferencesek. Kép forrása: kronikaonline.ro

Kép5: A gyulafehérvári székesegyház az Árpád-kori székesegyházak, a magyar román kori művészet ékköve. Magyar Örökség-díjas. Kép forrása: romkat.ro