Címlap

A festmény ma is kiváló állapotú, restaurálás nyomait nem hordozza, azaz a kép teljes felületén ma is Munkácsy Mihály ecsetvonásait láthatjuk, ami nagyon ritka – mondta Gyarmati Gabriella. Az alkotásról egy tanulmányfotó már korábban is a múzeum birtokában volt. További kapcsolatot jelent a festmény és Békéscsaba között a mű főalakja, egy kislány, akinek alakjához Munkácsy a Csabát egy betyártámadás miatt nem sokkal korábban elhagyó nagybátyjának, Steiner/Kövi Jakabnak a gyermekét, Kövi Etelkát választotta. Kövi Etelka arcképe a közelmúltban került közönség elé a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban.

 Az Egy tál meleg leves című festményen egyszerű környezetben játszódó, anekdotikus hangvételű jeleneten, jócselekedet látunk, amint a leányka egy tányér ételt készül mezítlábas szegény embernek átadni. A férfi botra támaszkodik, vándorról lehet szó. A gyermek tekintetét a tányérra szegezi, koncentrál, tartalmát próbálja óvni. A férfi figurájában, a festő által Éjjeli kalandoroknak nevezett kép, az Éjjeli csavargók főalakját látjuk viszont. Összetéveszthetetlen karakterét és jellegzetes öltözékét, a posztószűrt, a festményt előkészítő, a Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött tanulmányfotóról és a Pákh Imre gyűjteményét gazdagító olajvázlatról is ismerjük.

A háttér sötétjébe világos foltot illeszt a festő, ablaknyíláson engedi be a komor helyiségbe a fénylő sugarakat, a reményt, ahogyan a Siralomház című kompozíción is. Az Egy tál meleg leves című kép festésmódja jól példázza Munkácsy munkamódszerét, amely oly nagy hatást váltott ki a korabeli kritikusokból, műpártolókból és közönségből egyaránt. Pasztózus festéstechnikájának lényege, hogy a vastagon felhordott festékréteget lendületes ecsetjárással, nagyvonalú gesztusokkal alakította. (Forrás: MTI)

Kép1: Az Egy tál meleg leves című Munkácsy-festmény a tartósan látható a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.  Kép forrása: programturizmus.hu

Kép2: Az Egy tál meleg leves című Munkácsy-festmény a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól érkezett a békéscsabai Munkácsy múzeumba. Kép forrása: Móra Ferenc Múzeum