2025. június 14., szombat,  Vazul
 
 
 
 

Címlap

[Közéleti tények]
2025. június 13., péntek
Messze térből és időből hazatérők
Liszt- és Erkel-művek ünnepi koncerten - Gyulán, ma, este, 19 órától, hangverseny lesz a városháza dísztermében – Pfeiffer Ede Sándorra emlékeznek ma, 18 órától, emléktáblájánál, a Megyeház-Munkácsy utcán, az egykori zeneiskolánál
Szerző: Szőke Margit
Ünnepi hangversenyt rendez június 13-án, pénteken, ma, 19 órától, Békés vármegyében, Gyulán, a városháza dísztermében, az Amerikai Liszt Társaság és az Erkel Ferenc Társaság. A hangversenyen, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc művei mellett Joseph Haydn, s Fryderyk Chopin egy-egy műve is elhangzik. Az előadók a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, tanára és Gyula városának idei, Erkel-ösztöndíjasa. A fellépők a Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Ferenc Zongora- és Énekverseny magyar győztesei is. A hangverseny előtt, 18 órakor, megkoszorúzzák Pfeiffer Ede Sándor gyulai emléktábláját, a Megyeház-Munkácsy utca sarkán álló, egykori zeneiskola épületén.

 A gyulai városháza dísztermében, ma, este, ünnepi hangverseny lesz. Kép: Szőke Margit – Vitalap.hu

 

Erkel Ferenc, Himnuszunk zeneszerzője, zongoraművész, karmester (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) megszámlálhatatlan érdeme mellett,  közreműködött a Zeneakadémia (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) megalakításánál (1875), amelynek tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt.

 

Erkel Ferenc szobra a Magyar Állami Operaház főbejáratánál, alkotó Strobl Alajos (1885) és Liszt Ferenc szobra, alkotó Strobl Alajos (1885. Képek forrása: Köztérkép

Liszt Ferenc (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1896. július 31.), világhírű zeneszerző, zongoraművész, karmester szintén számtalan érdeme mellett, 1875-ben, elvállalta az első, pesti Zeneakadémia elnöki tisztét, noha sokat koncertezett jótékony célból is. A Magyar Állami Operaház főbejáratánál is együtt látható a nagyok, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc szobra. (Forrás: Wikipédia)

 

Pfeiffer Ede Sándor hegedűművészt, zenetanárt (Körmend, 1909. február 23. – Kalifornia, 1976. március 26.), Hóman Bálint kultuszminiszter bízta meg Gyula, Hódmezővásárhely és Orosháza zeneiskoláinak megszervezésével. Pfeiffer Ede Sándor családjával, 1935-től 1941-ig Gyulán élt. A zeneiskola alapítója, a városban, 1935-ben hozta létre az első állami zeneiskolát. Emlékére táblát avattak az egykori, városi zeneiskola épületének falán. Pfeiffer Ede Sándor családjával, az 1956-os forradalom után, elhagyta Magyarországot, a család az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.



Pfeiffer Ede Sándor fia, Pfeiffer Ede János Gyulán született. Errefelé A kommunizmus gyermeke című könyvéről ismert elsősorban, amelyet a világ számtalan nyelvére lefordítottak. Pfeiffer Ede Sándor lánya, Neszlényi-Pfeiffer Judith ma is az USA-ban, Pasadénában él, zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus. Verses és prózai köteteiben, több életrajzi indíttatású írásában örökíti meg családja életét, munkásságát, hitvallását a Híven és bátran jelmondat jegyében.

Pfeiffer Ede Sándor fia, Pfeiffer Ede János Gyulán született. Errefelé A kommunizmus gyermeke című könyvéről ismert elsősorban, amelyet a világ számtalan nyelvére lefordítottak. Pfeiffer Ede Sándor lánya, Neszlényi-Pfeiffer Judith ma is az USA-ban, Pasadénában él, zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus. Verses és prózai köteteiben, több életrajzi indíttatású írásában örökíti meg családja életét, munkásságát, hitvallását a Híven és bátran jelmondat jegyében.

 

Neszlényi-Pfeiffer Judith Gyulán ismert arról, hogy a városban mutatták be az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, az akkori események tiszteletére írt kantátáját a belvárosi római katolikus templomban, hogy zenepedagógusként Czene Ferenccel megszervezte a Gyulai Zenei Napokat, majd tovább vitte Gyulai Zenei Baráti Találkozó néven. Az USA-ban is – mint a Gyulai Zenei Napokon – zeneszervezőként, a fiatal zenei tehetségek felfedezése, bemutatása volt a cél. Neszlényi-Pfeiffer Judith együtt Geraldine Keeling zongoraművésszel 1990-ben, létrehozója és 28 évig igazgatója volt a Los Angeles-i Liszt Ferenc Zongora- és Énekversenynek. Amelynek magyar győztesei ma, Gyulán is fellépnek.

 

 

Kép1: A gyulai városháza dísztermében, ma, este, ünnepi hangverseny lesz. Kép: Szőke Margit – Vitalap.hu

 

Kép2-3: Erkel Ferenc szobra a Magyar Állami Operaház főbejáratánál, alkotó Strobl Alajos (1885) és Liszt Ferenc szobra, alkotó Strobl Alajos (1885. Képek forrása: Köztérkép

 

Pfeiffer Ede Sándor emléktáblája Gyulán, a Megyeház – Munkácsy utca sarkán, az egykori zeneiskolán. Kép forrása: Wikipédia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

Kép4: Pfeiffer Ede Sándor emléktáblája Gyulán, a Megyeház – Munkácsy utca sarkán, az egykori zeneiskolán. Kép forrása: Wikipédia

 

Kép4: Pfeiffer Ede Sándor emléktáblája Gyulán, a Megyeház – Munkácsy utca sarkán, az egykori zeneiskolán. Kép forrása: Wikipédia     Kép5: A ma esti, gyulai koncert meghívó-plakátja. Kép forrása: Szervezők

 

Kép5: A ma esti, gyulai koncert meghívó-plakátja. Kép forrása: Szervezők

 



<
+++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.