Címlap

Gallina Zsolt ásatásvezető régész elmondta, a szarmata koron kívül, gazdag honfoglalás kori női lovas temetkezést, az Árpád-kori és a kunok által épített késő középkori templomot, több, mint nyolcszáz Árpád-kori és késő középkori sírt, s több tucat tatárjárás kori áldozat maradványait tárták fel már eddig. A 10. századtól, folyamatosan 1241-ig, Árpád-kori magyarok népesítették be a mai Tázlár területét. Az itt élők a 11. század végén és a 12. század elején templomot építettek, e köré temetkeztek. Falvaikat, templomukat és temetőjüket a mongol hódítás hírére árkokkal próbálták védeni, de a tatárjárás mindent felégetett, elpusztított.

A tatárjárás Magyarország egyik legmeghatározóbb eseménye volt, ,,a mongolok betörése és közel egyéves pusztítása maradandó nyomot hagyott”. Megváltozott az Alföld településszerkezete és etnikai összetétele is. A tatárjáráskor itt is kialakított árokrendszer egybekapcsolja a Duna-Tisza közi templomos helyek - Bugac, Szank, Kiskunfélegyháza, Kunfehértó, Szabadszállás - jó részét.

A településhez tartozó templomot a Duna-Tisza közén, a legnagyobbnak számító, több, mint 100 méter külső átmérőjű, mindent keresztül vágó, hármas körárokrendszerrel vették körbe, melynek feladata nem a temető lehatárolása, hanem a templomkörzet védelme volt a betörő mongol hordák ellen. Látványos pusztulási nyomait mind a külső, mind a középső árok bontása során megfigyelték. Bedőlt deszkafal, elrejtett edények, használati tárgyak, égett kőtöredékek, árokba hullott teljes és részleges ember- és állatvázak jelezték nyomait. A sikeres ostrom során, a mongolok az embereket és az állatokat - még a kutyákat is - egyaránt lemészárolták. A gyermekeket sem kímélték. A régészek a külső és a középső árokrendszer hozzáférhető részének teljes feltárásával feltérképezhettek tatárjárás kori védművet és ostrom lefolyását.

A tatárjárást követő évtizedekben, vagy a búvóhelyükről visszatérő magyarok, vagy az itt megtelepülő korai kun csoportok beköltöztek a templom közelébe az erődített külső árkon belülre, és itt építették fel meglepő fejlettségű, bélelt falú, nagy méretű, összetett szerkezetű veremházaikat. A 14-15. század fordulóján, az Árpád-kori helyén - falszélességgel kitolva -, templomot állítottak, ismét a közelében, és a templom belső részébe temették el halottaikat. Háromezer fölé tehető a 11. és a 16. század között az ide eltemetettek száma. Gallina Zsolt szerint a lelőhely jelentőségét a feltárt tatárjárás kori védműrendszer mérete és az áldozatok magas száma adja.

Nemrégiben, az Árpád-kori és a középkori sírok mellett - melyek esetenként 4-5 rétegben helyezkedtek el -, a tatárjáráskor kiásott külső és középső kerítő árok újabb szakaszait tárták fel. A külső árokban néhány emberi koponyát, a középső árokban nagyjából négy méter hosszú szakaszon, az árokba hullott emberi tetemek újabb maradványait találták meg. Előkerült több tatárjárás kori, felhúzott lábakkal, összekötözve eltemetett vagy fej nélküli áldozat is. A feltárással párhuzamosan, fémdetektoros leletfelderítés is folyt. Honfoglalás kori bronz lószerszámveret, ezüst gyűrű, tatárjárás kori érmék, középkori füles gomb, öv- és pártaveretek kerültek elő.

Gallina Zsolt elmondta, igyekeznek mindennek emléket is állítani. Régészeti emlékparkot hoznak létre és folyamatosan bővítik. Elvégezték a templomok jelképes helyreállítását, ami egy arasznyi magas fal felépítését jelentette, és magyarázó táblákkal látták el. Eredeti kivitelében rekonstruálják folyamatosan a tatárjárás kori védműrendszert - a külső árkot és sáncát - is, amely markánsan és jelképesen körbe öleli az Árpád-kori és a már kereszténnyé vált kunok Árpád-korit is szimbolikusan övező templomát. - Hirdetve egyben a hősies védekezés tényét és az újrakezdés reményét – fogalmazott az ásatásvezető régész. (Forrás: MTI)

Megjegyzés: Tázlár község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában. A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el. Csak közúton közelíthető meg. Tázlár helyén már a korai Árpád-korban is állt település, melynek neve nem maradt fenn. A tatárjáráskor a falu lakói – és feltehetően az ide menekülők –, szembeszálltak az ellenséggel. Legjobban védhető épületüket, a kőből épült templomot három, koncentrikus sáncárokkal vették körül. A támadók a település lakosságát lemészárolták, a falut felégették. A király később, kun telepesekkel népesítette be a területet. A falu mai neve, amely egy 1429-es oklevélben szerepel először, kun eredetű. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Tázlár község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában. A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el. Térkép forrása: Wikipédia

Kép2: A Bács-Kiskun vármegyei, Tázlár-Templomhegyen, a régészeti kutatás tatárjárás kori tömegsírt tárt fel. Kép: MTI / Bús Csaba

Kép3: A fémdetektoros leletfelderítésen, honfoglalás kori bronz lószerszámveret, ezüst gyűrű, tatárjárás kori érmék, középkori füles gomb, öv- és pártaveretek kerültek elő. Kép: MTI / Bús Csaba