Címlap

A mostani ásatás eredményei megerősítették, amit a régészek már eddig is sejtettek, hogy a mongolok nyílt színi csatában ütköztek meg az itt élőkkel. A férfiak a csatamezőn estek el, majd a harcosok tömegesen végezték ki a nőket és a gyerekeket. Utána, átmeneti hadtestet, mongol egységet alakítottak ki itt. A régész szerint a leletek azt is bizonyítják, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben, a mongolok nem érezték itt annyira biztonságban magukat, ezért is húzódtak be az erődített monostorba, ahonnan szemmel tartották a környéket.

Egyelőre, nagyjából 60-70 méteres szakaszt tártak fel az összetett védelmi árokrendszerből, ami a feltételezések szerint, akár 500 méteres is lehet. Ezekkel a föld- és fasáncokkal erősítették meg az amúgy is erős monostor és bazilika hatalmas kőépületeit.

A néhány éve feltárt, sorba ültetett vagy guggolva kivégzett, akár alig pár éves gyermekek maradványai is arra utaltak, ami most is beigazolódott, hogy teljesen elfoglalták az egykori települést. A holtesteket a fertőzés veszélye miatt, sok esetben a foglyaikkal, a keresztény magyarokkal és szlávokkal épp, hogy csak elkapartatták.

A mongol hadtest birtokba vette és be is rendezkedett a monostorban. Ennek egyértelmű nyoma a megtalált ,,állatcsont-szőnyeg" is, ami sok ezer állat maradványa. Az archeozoológiai - régészeti állattani - jelentés rámutatott, hogy fiatal és idős, házi- és vadállatok maradványai egyaránt megtalálhatók az árokban, ami arra világít rá, hogy nem békeidős mészárszéki feldolgozásról volt szó, hanem átmeneti jellegű ellátásról. Gyorsan kellett nagy népességet, ez esetben, hadsereget etetni.

A mostani feltárás nyomán, Magyarországon elsőként azonosították a kecskeméti régészek, hogy egy mongol hadtest itt töltötte 1241 telét, rátelepülve az elfoglalt infrastruktúrára.

A bugaci monostor a Homokhátság szakrális, gazdasági és kereskedelmi központja volt egykor. A település határában feltárt Árpád-kori Pétermonostorán, 2010 óta folyamatos a feltárás. Eddig 26, a tatárok által legyilkolt gyermek és nő rendellenes pózban elhelyezett holttestére bukkantak a szakemberek. Ugyanakkor hatalmas mennyiségű leletanyag és információ került napvilágra, ami világszinten is egyedülálló. Az igazgató kiemelte a műtárgyak közül a Szent Péter ereklyetartót, a megtalált több, mint 10 ezer fémtárgyat. Elmondható, hogy mind mennyiségében, mind minőségében, kiemelkedik a bugaci lelőhely a ma ismert és feltárt Árpád-kori kolostorok közül. (Forrás: MTI)

Kép1: Bugacon, a település határában feltárt Árpád-kori Pétermonostorán, 2010 óta, folyamatos a feltárás. Kép forrása: YouTube

Kép2: Bugac az Alföldön, a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági-homokhátságon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén van, Bács-Kiskun vármegye középső-keleti részén. A nagyközség a vármegye székhelyétől, Kecskeméttől, mintegy 40 kilométerre, délre található. Forrás: Wikipédia. Térkép: groomania.nl