Címlap

Ervin Gábor zsidó származású pap volt, aki hétéves korában családjával együtt megkeresztelkedett. Később kiváló képességeivel hívta fel magára a figyelmet, számos teológiai könyvet írt, tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, és esztétikai irányú írásai is voltak. Ervin Gábor 1944-ben, mint a Szent Kereszt Egyesület titkára, sokat tett az üldözöttekért, segítette, elrejtette őket. Ezért végül a nyilasok letartóztatták, és a Kapás utcai a nyilas házban - szemtanúk beszámolói szerint - megkínozták, megkorbácsolták. Majd vértanúsága megkoronázásaként édesanyjával együtt belelőtték a Dunába. Ervin Gábor jellemét mutatja az is, hogy amikor látta Budán az összeterelt, menetben kísért zsidókat, odament és kiabálni kezdett a kísérőkkel, hogy amit tesznek, az emberség arcul köpése, és engedjék el a foglyokat. Ilyet, reverendás papként, talán senki más nem tett.

 Depaula Flavio, a boldoggá avatás Erdő Péter által kinevezett posztulátora elmondta, feladata, hogy összegyűjtse a boldoggá avatás egyházmegyei szakaszában, Ervin Gábor életének, vértanúságának adatait, a visszaemlékezéseket. Számos tanúvallomás igazolja Ervin Gábor tetteit és hiteles életpéldáját. Ezek másodlagos tanúvallomások, vagyis Ausztráliában, Londonban, Amerikában élők idézik fel, amit édesanyjuk, édesapjuk mesélt Ervin Gáborról. Az adatgyűjtés során kiderült, hogy Ervin Gábor nemcsak a Maros utcai lakásában bújtatott üldözött zsidókat, hanem az épületben több lakást is kibérelt a célra. Ervin Gábor egyszerre volt pap, filozófus, hittanár és vértanú.

Ervin Gábor 1912. január 24-én született Budapesten, jómódú, zsidó polgári családban. Édesapja Ervin (Spitzer) Kálmán bankigazgató volt. A család 1919-ben, Ervin Gábor hétéves korában katolizált. Teológiai tanulmányait Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben végezte, 1934. júniusában szentelték pappá, ezután, Budaörsre került káplánnak. Doktori disszertációját Az emberi természet sebei és gyógyulásuk címmel írta. 1936-tól a budapesti Salvator Intézet kereskedelmi leány-középiskolájában és tanítóképzőjében, majd 1943-tól a Patrona Hungariae Leánygimnáziumban tanított hittant.

Részt vett a zsidótörvényekben érintett, a katolizált zsidók védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkájában, előbb lelki vezetőként, majd 1944-ben az egyesület titkára lett. Városmajor utca 44. szám alatti lakásán üldözötteket rejtegetett. 1944. december elején a nyilasok betörtek a lakásba, ahonnan mindenkit elhurcoltak. Az elhurcoltak közül egyedüliként visszatért cselédjük tanúsága szerint Ervin Gábort és édesanyját a Kapás utca 46. szám alatti nyilas házban megkorbácsolták, majd mindkettőjüket a Dunába lőtték. Vértanúhalála pontos időpontja nem ismert. (Forrás: MTI)

Kép1: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budai alsó raktarpon, március 18-án, elmondta, kezdeményezte Ervin Gábor katolikus pap, embermentő, vértanú boldoggá avatását. Mellette Depaula Flavio, a boldoggá avatás Erdő Péter által kinevezett posztulátora. Kép: MTI / Purger Tamás

Kép2: Ervin Gábor (Budapest, 1912. január 24. – Budapest, 1944. ddecember 3, vagy december 6) katolikus pap, hittanár, 1944-ben a nyilasok kivégezték. Kép: Holokauszt Emlékközpont

Kép3: Emléktábla Budapesten, Ervin Gábor volt lakóháza falán, a Maros utcában. Kép: Wikipédia