2026. április 18., szombat,  Andrea éa Ilma
 
 
 
 

Címlap

[Közéleti tények]
2025. augusztus 17., vasárnap
Mária legendája él Gyulán
A belvárosi kegytemplomban, ma tarják a hagyományos Nádi Boldogasszony búcsút
Szerző: Sz. M.
Ma, 10 órától tartják Békés vármegyében, Gyulán, a belvárosi római katolikus templomban, a Nádi Boldogasszony Kegytemplomban, a hagyományos Nádi Boldogasszony búcsút. - A Nádi Boldogasszony Templom nevének eredete egy Mária-képhez kötődik. A középkorban, az akkor még Gyulamonostorának nevezett település Boldogságos Szűz templomában, egy Mária-kegykép volt – írja Árpási Zoltán Gyula könyv című könyvében.

A gyulai Nádi Boldogasszony Kegytemplom barokk főhomlokzatának részlete. Kép forrása: miserend.hu

 

Gyulán, a belvárosi római katolikus templomot, plébániatemplomot, a Nádi Boldogasszony Kegytemplomot a mai formájában, 1775-ben kezdték építeni, Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, a kegyúr, Harruckern Ferenc jóvoltából, barokk stílusban, klasszicizáló elemekkel.

 

A Nádi Boldogasszony kegyképe a gyulai plébániatemplomban. Borsa Antal festőművész alkotása. Kép forrása: Wikipédia

 

A templomot a Szeplőtelenül Fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd 1823-ban szentelték fel. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörös záródású szentéllyel épült a templom. A hossza 50 méter, szélessége 16 méter, belmagassága 15 méter, toronymagassága 43.5 méter. Kétoldalt, kisebb helyiségek csatlakoznak a hajóhoz. A templomban, a padlóburkolat kelheimi lap, a padok copf stílusúak. Az ülőhelyek száma 400. (Forrás: miserend.hu)

 

-

--------------------------

 

Korábbi búcsú képe a gyulai kegytemplom Mária-képénél. Kép: www.bucsujaras.hu

 

A templom nevének eredete egy Mária-képhez kötődik. A képhez nagyon sokan elzarándokoltak, ezért 1398-ban, IX. Bonifác pápa búcsújáró hellyé nyilvánította Gyulát. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök a templomokat lerombolták, a kép eltűnt. Úgy hitték, megsemmisült. Emléke azonban tovább élt, 1699-ben, egy jezsuita atya már Nádi Boldogasszony képe néven említette.

 

A gyulai kegytemplom belsejének részlete a Mária-képpel. Kép forrása: miserend.hu

 A néphagyományban máig él Nádi Boldogasszony középkori kultuszának emléke. Úgy mondják, a török idők alatt, még tutajokon is jöttek a búcsúsok. A kegykép megtalálásának mondabeli története szerint, egy sarkadi lánynak álmában megjelent Szűz Mária és megmutatta, hogy a törökök  elől, a Körösök nádasaiba menekült hívek hová rejtették a kegyképet. A 20. században, az elenyészett kép helyett újat festettek. Gyula a Dél-Alföld legjelentősebb búcsújáró helye.

 

Ima: ,, Nádi Boldogasszony, Gyula nagyasszonya, / Hozzád folyamodók kegyes pártfogója. / Nádi Boldogasszony el ne hagyd népedet, / Kérünk e szent helyen, segélj meg bennünket!” (Forrás: Árpási Zoltán: Gyula könyv – Gyula, 2011, Iniciálé-Lap Bt.)

 

 

Kép1: A gyulai Nádi Boldogasszony Kegytemplom barokk főhomlokzatának részlete. Kép forrása: miserend.hu

 

Kép2: A Nádi Boldogasszony kegyképe a gyulai plébániatemplomban. Borsa Antal festőművész alkotása. Kép forrása: Wikipédia

 

Kép3: Korábbi búcsú képe a gyulai kegytemplom Mária-képénél. Kép: www.bucsujaras.hu

 

Kép4: A gyulai kegytemplom belsejének részlete a Mária-képpel. Kép forrása: miserend.hu

 



<
++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.