Címlap

Bay Zoltán 1926-ban, ösztöndíjjal két évre Berlinbe ment, ahová később újabb meghívásokat kapott. Itt megismerte a kor nagy fizikusait, Max Planckot, Einsteint és másokat, s kapcsolatba került a „marslakókkal”, Wigner Jenővel, Neumann Jánossal, Polányi Mihállyal, Gábor Dénessel és Szilárd Leóval.

 Bay Zoltánt 1930-ban, Klebelsberg Kunó hazahívta a szegedi egyetem elméleti fizika tanszékének az élére, ahol Európában egyedülálló kísérleti fizikai laboratóriumot hozott létre. Ugyancsak ekkor került Szegedre Szent-Györgyi Albert, akivel életre szóló barátságot kötött.

A Tungsram igazgatója 1935-ben, meghívta Bay Zoltánt a gyár tudományos kutatólaboratóriuma igazgatójának, ahol mások mellett a gyulai Bródy Imrével dolgozott együtt. Bay javaslatára a Műegyetemen, Atomfizikai Tanszéket hoztak létre, amelyet szintén ő vezetett.

A kutatólaboratóriumban végzett két kísérlete világhírnevet szerzett Bay Zoltánnak. Az egyik az elektronsokszorozó kifejlesztése (a műszer Magyarországot képviseli a washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeumban). A másik a holdradarvisszhang-kísérlet: 1946. február 6-án sikerült „megérinteniük” a Holdat.

Bay Zoltán 1948-ban, a Gazdasági Rendőrség gyanúsításai elől családjával az USA-ba emigrált, ahol a George Washington Egyetemen kapott állást. Bay 1965-től a fénysebesség mérésével foglalkozott, ennek eredményeként jutott el a méter időméréssel való meghatározásáig, amit a Nemzetközi Méterbizottság 1983-ban elfogadott.

Bay Zoltán 1992-ben hunyt el, végakarata szerint Gyulaváriban temették el.

 ------------------------

Már Armstrong előtt járt a Holdon

Egy NASA-kongresszuson, Bay Zoltán és Neil Armstrong, az első ember, aki elsőként tette le a lábát a Holdra, egymás mellett foglaltak helyet. Bemutatkozáskor, az amerikai űrhajós így fogadta a tudóst:

- Professzor úr, tudom, ön az az ember, aki már előttem is elérte a Holdat.

-------------------------

Megjegyzés1: Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a világ meghatározó természettudósainak és feltalálóinak egyike. Munkásságával új tudományág jött létre, a radarcsillagászat. Bay Zoltán végakarata szerint hamvait hazaszállították, és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el, 1993. április 10-én. Síremlékén Arany János versidézete olvasható: ,,A LÉLEK ÉL” (Arany János: Juliska sírkövére). (Forrás: Wikipédia -A szerk.)

Megjegyzés2: A szerző, Árpási Zoltán írása a História napról lapra – 365 + 1 történet Gyuláról című könyvében jelent meg. Gyula, 2021. Magánkiadás.

Megjegyzés3: A szerző, Árpási Zoltán második írása a Lószag New Yorkban – Anekdoták, történetek Gyuláról és gyulaiakról című könyvében jelent meg. Gyula, 2024. Magánkiadás.

Kép1: Emléktábla Bay Zoltán szülőházán, Gyulaváriban. Illyés Gyula utca 7-es számú házon. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: Bay Zoltán portréképe a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának gyűjteményéből. Kép forrása: Wikipédia

Kép3: Bay Zoltán tanít a Szegedi Tudományegyetemen. Kép forrása: Wikimedia Commons

Kép4: Bay Zoltán síremléke a gyulavári temetőben. Kép forrása: Wikipédia