Címlap

Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében - amelyet Olsson betegsége miatt az eseményen a bizottság egyik tagja ismertetett - Krasznahorkai László nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét emelte ki. Felidézte, hogy Krasznahorkai László Békés megyében, Gyulán született, és ennek a dél-alföldi, román határ menti világnak a hangulatát idézte meg Sátántangó című első regényében. A mű Magyarországon, 1985-ös megjelenése után, irodalmi szenzációvá vált, és amelyből 1994-ben, a szerző forgatókönyve alapján, Tarr Béla forgatott világhírű filmet.

A szerző második műve, Az ellenállás melankóliája alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A regény megjelenése után, Susan Sontag amerikai kritikus Krasznahorkai Lászlót az apokalipszis mesterévé koronázta. - Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet - fogalmazott Olsson.

A Háború és háború című regényében, a levéltáros Korin György New Yorkba, a világ közepébe utazik, hogy az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak. Olsson kiemelte, hogy ,,Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált".

A Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében, a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai László Dosztojevszkij egyik hősét idézi a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báróban, aki az Argentínában töltött évek után, hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.

Ezekhez az ,,apokaliptikus" eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amely ,,egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek lehetetlenül  kapcsolódnak egymáshoz" - fogalmazott Olsson. Kiemelte, hogy a Herscht 07769-et a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt, a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartják.

- Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt - értékelte Olsson a Nobel-díj honlapján is közzétett méltatásában.

Az író Kelet felé fordulását is több mű jelzi, amelyet kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlettek. 2003-as regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó, Kiotóban játszódó rejtélyes történet, erőteljes lírai részekkel. A mű előzményének tekinthető a Seiobo járt odalent (2008) című, tizenhét novellából álló, Fibonacci-sorozatban elrendezett gyűjtemény, amely a szépség és a művészi alkotás szerepét vizsgálja a vakság és a mulandóság világában. Krasznahorkai László öt eposzával együtt ez a műve is legjelentősebb alkotásai közé tartozik - hangsúlyozta a Nobel-bizottság elnöke.

Krasznahorkai László sokoldalúságát és irodalmi sokszínűségét bemutató lenyűgöző műveként említette még a szerző 2018-ban megjelent Aprómunka egy palotáért - Bejárás mások őrületébe (2020) című regényét is, amely Manhattanben játszódik, ahol az egykor ott élt nagy Herman Melville szelleme és fanatikus rajongói kísértenek.

A 71 éves író a Nobel-díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. (Forrás: MTI)

Krasznahorkai László: Nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába - mondta Krasznahorkai László a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Az író elmondta, egyáltalán nem számított az elismerésre és hangsúlyozta, hogy nagyon büszkévé és boldoggá teszi az is, hogy anyanyelvét, a magyar nyelvet, ,,ezt a kis nyelvet" használhatja. - Elsősorban az olvasóknak köszönöm - mondta, hozzátette, azt kívánja mindenkinek, használják a fantáziájukat, és olvassanak, mert az olvasás gazdagít és erőt ad ahhoz, hogy túléljük a mostani nagyon nehéz időket.

Arra a kérdésre, hogy mi jelenti számára a legnagyobb inspirációt, azt mondta: a keserűség. - Nagyon szomorú vagyok, ha a világ állapotára gondolok. Ez a legnagyobb inspirációm, az emberi világ – mondta. Ez inspiráció lehet a jövő írói számára is, hogy adjanak valamit a következő generációnak, ami segít valahogy túlélni ezt a nagyon sötét időszakot.

Krasznahorkai László az interjúban beszélt arról is, hogy jelenleg Magyarország mellett Triesztben és Bécsben, vagyis az egykori Osztrák-Magyar Monarchia városaiban él.

A Nobel-bizottság telefonhívása Frankfurtban érte, ahol beteg barátját látogatja meg. A kérdésre, hogyan ünnepel, azt mondta, hogy talán elmegy barátokkal vacsorázni, portóit és pezsgőt isznak.

A svéd nemzeti rádiónak nyilatkozva felidézte, hogy eredetileg nem akart író lenni, csak egy könyvet akart írni. Később úgy érezte, hogy a Sátántangó nem lett teljesen tökéletes, így elkezdett írni újabb könyvet, hogy ,,

Arra a kérdésre, hogyan fogadta a Nobel-díj hírét, azt mondta, először csak ideges volt, aztán egyszerre nyugodt és ideges. Hozzátette, reméli, Magyarországon is mindenkit büszkévé és boldoggá tesz a Nobel-díja. (Forrás: MTI)

---------------------------------

Krasznahorkai László (Gyula, 1954. január 5. -) irodalmi Nobel-díjas, Kossuth- és József Attila-díjas író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2015. május 18-án, elnyerte a Nemzertközi Man Booker-díjat, 2019-ben a legjobb fordítás kategóriában, az amerikai Nemzeti Könyvdíjat, 2025-ben, a Séd Királyi Tudományos Akadémia neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat.  (Forrás: Wikipédia)

Kép1: A Séd Királyi Tudományos Akadémia épülete, Stockholmban. Kép: Press – IGBP

Kép2: Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén, az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A kép Krasznahorkai Lászlóról 2016. szeptember 19-én, Budapesten készült. Kép: MTI / Marjai János

Kép3: Krasznahorkai László Kossuth- és József Attila-díjas író művei Stockholmban, 2025. október 9-én, miután a Svéd Akadémia ekkor ítélte neki oda az irodalmi Nobel-díjat. Kép: MTI / EPA / TT Hírügynökség / Henrik Montgomery

Kép4: Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok 1905 – 2025. Kép: Nemzeti Archívum / MTI