S a többi...

Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez, számos népszokás, néphit kapcsolódik. A Márton-napi népszokások részben az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt a legendához, amely szerint Szent Márton libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

A római korban, november 11-e a téli évnegyed kezdő napja volt, az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel Márton madara.

 Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint, Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után, Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.

Márton napja a karácsony előtti, 40 napos böjt előtti, utolsó ünnepnap, ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Novemberben, már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a püspökfalat-kifejezés.

A Márton-napi lúdvacsora után, Márton poharával, vagyis a novemberre kiforrt újborral szokás koccintani. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen, a 12. században, a Márton-napi ludat szüreti, vagy préslibának is nevezték.

A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak. Ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak az ellenkezője várható: Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Másik megfogalmazásban: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint, a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: A bornak szent Márton a bírája, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor. (Forrás: Wikipédia)

 Szegzárdi Nagy Vendel: Márton napján

Márton napi vigalom
Liba van az asztalon.
Márton bátyám siratja,
Torkát borral locsolja.
Márton bátyám
Olyan legény
Feszül hasán
A melles kötény
Fénylő bársony
Az ülepén
Pohár bor, kötény, cájg nadrág
Mindenik erőt ád…
Márton napján
Libát eszik
Kóstolgatja új borát
Megkínálja jó borivó
Barátját
Az Isten tartsa meg a
Szokását.

Gondolataiba mélyedve
Nevén elmélkedve
Maga előtt látja
A római katonát,
Védi a  kolóniát,
Ki a koldusnak
Alamizsnát ád
S kettévágva köpönyegét
Felruházza a mezítelent
Meztelen voltam s felruháztál
Jézust követvén
Ez a hitvallás
A püspökség nehézkes bajaitól tartva
Ólban bújik el
A hívságtól félve
Libák árultak el
Hangos harsogással
Alárendelted életed
A hithű világnak
S  egyházának.
Utánad lohol
Ezerhétszáz éved,
A hit, s a remény
A masinán fől már
A nyakleves, s a ludaskása,
Punya sül a remben,
Libasült illata árad a légben,
Asztalon áll a jóféle kadarka
Vidám vendégre várva.
Fehér abrosz, vörösbor
Mindjárt rám kerül a sor.
Csak egy liter kadarka kell,
Hogy az ember ne törődjön semmivel.

Megjegyzés: (Szegzárdi) Nagy Vendel (Szekszárd, 1954. május 7. – Szekszárd, 2023. június 13.) Nyiba Költők Imái díjas 2017, Arany Bot különdíjas, 2018., Nyiba Művészete díjas 2021. - Versei elektronikusan: Országos Széchényi Könyvtár - Magyar Elektronikus Könyvtár - www.mek.oszk.hu

Kép1: Máig él Szent Márton és a ludak legendája. Kép: Pinterest

Kép2: El Greco (1541 – 1614): Szent Márton és a koldus (1597-1599 kötül). Kép forrása: Wikipédia

Kép3: Szombathelyen, Szent Márton szülőháza felett áll a Szent Márton Templom, Szent Márton-kút, mögötte a Szent Márton Látogatóközpont. Forrás és kép: Wikipédia

Kép4: A Márton-napi lúdvacsora után, Márton poharával, vagyis a novemberre kiforrt újborral szokás koccintani. Kép forrása: https://www.litomericko24.cz