Címlap

Pósfai Mihály, az MTA elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a fa összekapcsolja a múltat és a jövőt. Ha a platán valóban kétszáz éves, átélte az 1838-as jeges árvizet és a háborúkat, mindenféle építkezést és pusztítást, ahogy az Akadémia is átélt története során hasonló megrázkódtatásokat. A platánfa azért is találó jelkép, mert kérge eldobásával folyamatosan megújul, ahogy az Akadémia előtt is hasonló feladat áll. A kétszáz év alatt felhalmozott értékek - így a tudomány szabadságának és a teljesítmény tiszteletének megőrzése mellett - meg kell újulni. A 21. században, az Akadémiának figyelemmel kell lenni azokra az új kutatói nemzedékekre, akik már másféle módszerekkel és más nemzetközi környezetben végzik munkájukat, mint az elődeik. A megújulás érdekében be kell vonni a fiatal kutatói nemzedékeket is a munkába. Miként a fa is a környező növényekkel együtt teljesedik ki, az Akadémia sem önmagában erős, hanem a többi tudományos intézettel és a működtető kutatók közösségével együtt.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszöntőjében elmondta, hogy bár a főváros 153 éves, az MTA és Budapest történelme szorosan összekapcsolódik, mindketten naggyá tették a nemzetet. Amikor a fővárosi önkormányzat csatlakozott a tudománybarát településekhez, új fa ültetése helyett, az Akadémiával szinte egyidős fa kiválasztását javasolták. Ez a csaknem kétszáz éves platán minden polgárban tiszteletet ébreszt. Itt az ideje, hogy újra tiszteljük a tudományt, amit folyamatosan kikezd a korszellem, amely bonyolult kérdésekre egyszerű válaszokat keres. Jelezte, jelenleg nincs még egy olyan intézmény Magyarországon, amelyben jobban bíznának az emberek, mint a Magyar Tudományos Akadémia.

Az ünnepség Bálint András Kossuth-díjas színművész előadásával zárult. (Forrás: MTI)

Kép1-2: A Tudomány Fája címet kapta a margitszigeti ősplatán Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös kezdeményezésére, hétfőn. Képek: MTI / Máthé Zoltán