2017. szeptember 25., hétfő,  Eufrozina és Kende
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2017. július 09., vasárnap
Mezőhegyestől Torontóig
P. Békési István S. J. csodálatos élete
Szerző: M. Szabó Mihály
Olyan, mint egy mese. Volt egyszer egy fiatalember, hivatásos katona: Loyolai Ignác, aki meglehetősen kicsapongó életet élt. Aztán húsz éves korában, Pamplona ostrománál, a lábát egy ágyúgolyó megsebesíti. Betegágyánál olvasgatni kezdi a szentek életét, melynek hatására megtér. Sőt, mi több, elhatározza, hogy ezentúl Krisztus katonája lesz. Vagyonát szétosztja a szegények között, egy évet Manrézában, egy barlangban töltve vezekel, imádkozik, majd hét társával elhatározza, hogy további életükben a lelkek megmentéséért fognak küzdeni. 1534-ben megalakítják a jezsuita rendet, a Jézus Társaságot (Sosietas Jesu, rövidítve S. J.). Négyszáz év múlva pedig egy szegényszármazású mezőhegyesi fiatalember: Bragyinka (Baginka) István is belép ebbe a rendbe, akit ezentúl Páter Békésinek neveznek majd. Ezen a néven ismeri meg őt a világ.

Szent_Erzsebet_templom__Toronto.jpg

 

Bekesi_Istvan.jpgBragyinka (Baginka) István – egyik forrásunk (Péter L.: i. m.) Bragyinkának, a másik (Jezsuita névtár) Baginkának tudja – 1912. augusztus 15-én születik a mezőhegyesi uradalom 28. majorjában, cselédsorú szülők gyermekeként. Az, hogy egy szegény ember feljebb léphessen a társadalom ranglétráján, akár katonaként, akár papként, elengedhetetlen feltétele a tanulás. Bragyinka (Baginka) István kiemelkedik kor- és sorstársai közül, papnak tanul, Glattfelder Gyula csanádi püspök szenteli pappá 1936. március 22-én, mint egyházmegyei papot. Ekkor veszi föl a Békési előnevet. Fölszentelése után egy évig káplánkodik Deszken, majd 1937. szeptember 7-én belép a jezsuita rendbe. A Manrézában (újoncház) végezi a noviciátust (próbaidő), majd Budapesten kezdi meg filozófiai tanulmányait, melyet Kassán fejez be. Másodéves korában egy év alatt átveszi a teljes jezsuita filozófiát és leteszi az úgynevezett „universát”, vagyis megszerzi a bölcseleti licenciátust. Ezt követően Rómában két év alatt megszerzi a filozófiai és teológiai doktorátust a Gregoriana Egyetemen. Utána egy éven át filozófia-történet tanár Kassán, majd 1943-47 között a Szegedi Hittudományi Főiskola prefektusa (tanulmányi felelőse) és dogmatanára.

 

A német megszállás (1944. márc. 19.) után a rend pesti Mária utcai rendházában – főként P. Jánosi József, P. Raile Jakab és Reisz Elemér jóvoltából – mintegy százhúsz üldözött talál menedéket. Szegeden P. Békési István prefektus a Dóm téri szemináriumban levő szobájában bújtatja P. Sass Imrének, az egyetemi ifjúság népszerű lelkészének kérésére a később Janikovszky Évaként ismert jeles ifjúsági írót és Szentpéteri (Stein) István vegyészmérnököt. A szegedi jezsuita rendházban ad menedéket májusban P. Borbély István tartományfőnök barátjának, Balogh József jeles konvertita tudósnak, írónak, a Nouvelle Revue de Hongrie és a Hungarian Quarterly szerkesztőjének, a Magyar Szemle Társaság főtitkárának, a Szent Ágoston Vallomásai (1944) fordítójának. Bújtatását Hamvas Endre megyés püspök is szívügyének tekinti: ő a katolizált zsidók Szent Kereszt Egyletének az elnöke, s különös gondja az érintettek kivonása a zsidótörvények hatálya alól. Balogh Józsefet reverendába öltöztetik, beültetik a könyvtárba. „Egy érettségi előtt álló diákot a tanárja a könyvtárba szalajtott valamilyen latin auktorért. Az új könyvtáros atya, akit a fiú ott talált, ámulatra méltóan mindentudó, hét nyelven beszél, kapásból fordítja – Baloghból kitört az atyai házból hozott pedagógiai eros. Az a Tímár Virgilből ismerős. A bukásra álló diák bejárt a könyvtárba korrepetálni, és az osztályvizsgán jelesre felelt. Egy világi tanárnak ez szemet szúrt, nyilas volt...” – emlékezik vissza később Hubay Miklós egy interjúban. P. Békési szerint a hatóságok „pontosan a szobára menve keresték”, és hurcolták el Balogh Józsefet. A biztos halálba.

 

1946 nyarán betiltják a KALOT-ot (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete). P. Békési a jezsuita templomban tartott prédikációjában báránybőrbe bújt farkasoknak minősíti a hatalom bitorlóit. Följelentik, becitálják a rendőrségre (Glauziusz Imre politikai nyomozó kíséri be), és jegyzőkönyvet vesznek föl az esetről. Nem nyúlnak hozzá, sőt: beültetik egy kis kihallgató szobába, és magára hagyják. Egyszer csak belép hozzá volt osztálytársa, a Szeged-szerte rettegett Bolgár főhadnagy, akivel együtt érettségizett a Piarista Gimnáziumban, kézfogással üdvözöli, majd a következőket mondja: „Nézd, Pista, én most kiviszlek innen. De azonnal eltűnsz és még ma éjszaka elutazol Szegedről, mert ha itt találnak, újra behoznak, és akkor már nem tudlak innen újra kivinni.” Így is történik, Bolgár főhadnagy kiviszi P. Békésit az első sarokig, ott megfordul, Békési pedig azonnal eltűnik, még az éjszaka felutazik Pestre. Egy ideig egy kispesti templomban lelkész, majd P. Varga Andorral – a Kisgazda Párt alelnökének öccsével – elutazik az USA-ba, harmadik probációját (lelki elmélyülés) tölteni. (Útlevelet is a Kisgazda alelnök – Varga Béla – segítségével kap. Végleg kinn is marad. Csak 1970-ben jön először haza.) 1947. augusztus 8-án érkezik New Yorkba az NC-88858 számú hajóval. A St. Robert Hallban (Los Angeles. California. Loyola Marymount University) elvégzi a terciát (a jezsuita szerzetesek képzésének utolsó időszaka).

 

Bekesi_Istvan_neve_a_bevandorllistan.jpg

  

1944. március 19-én felszentelik a torontói Árpád-házi Szent Erzsébet templomot. Ez időben Leo Austin atya a torontói magyarok plébánosa. 1947 júniusának második felében Mindszenty József bíboros hercegprímás látogatása nevezetes esemény az egyházközség életében. Ez alkalommal hangzik el a már híressé vált mondás Austin atyához: „nincs joga itt maradni, ha nem tudja a nyelvet megtanulni”. Austin atya 1939-től szívvel-lélekkel, szervezőképességgel, szellemi és fizikai munkával, odaadással, szeretettel szolgálja ugyan a magyarokat, mindezek ellenére mégiscsak eljön az idő, hogy a magyaroknak magyar papja legyen. Ezt McGuigan érsek is így érzi. Megtudja, hogy az USA-ban, Boston-ban, a New England-i jezsuita provinciában működik néhány magyar jezsuita. McGuigan érsek felveszi a kapcsolatot Ft. McElemery S. J.-vel, az ottani provinciálissal (tartományfőnök), és kéri, küldjön egy magyar papot Torontóba egy hónapra, felmérni az itteni helyzetet. A választás Békési István S. J. atyára esik. Így az előkészítések után Békési atya 1948 novemberében Kanadába érkezik, és november 21-én a vasárnapi 10 órás misén már prédikál is.

 

1949. július 1-én veszi át Békési atya a plébánosi beosztást Austin atyától, aki ettől kezdve angol nyelvterületen dolgozik tovább, de a magyarokkal való kapcsolata soha nem szakad meg teljesen. Békési István S. J. atyával egy új korszak kezdődik az egyházközség életében. Ő az, aki megszilárdítja, akinek vezetésével az egyházközség hosszú távra teljesen magyarrá lesz, és ő a torontói Árpád-házi Szent Erzsébet templom első jezsuita plébánosa. Azóta is jezsuita atyák vezetik az egyházközséget. 1951-52-ben Békési István South Norwalkban a magyar emigránsok lelkésze, majd 1952-54-ig ismét a torontói magyar plébánián plébános. 1954-56 között Clevelandben, majd 1957-58 között Buffalóban lelkész. 1959-ben a kanadai Hamiltonban házfőnök és plébános. 1960-ban Ausztráliába küldik, előbb Sydney-ben, utána egy évig Perthben magyar lelkész, majd 1963-70 között Werribee-ben, Melbourne közelében tanít filozófiát a szemináriumban. 1970-ben visszatér Európába, először Spittalban, majd Klagenfurtban magyar lelkész, közben a Délvidéken missziókat tart. 1974-77 között ismét az Egyesült Államokban, Yonkersben lakik, s mint utazó misszionárius a magyarok között szolgál. 1978-81 között Torontóban segédlelkész. 1982-ben Hamiltonban plébánosként, majd 1983-tól haláláig ismét Torontóban lelkipásztorként tevékenykedik.

 

1979 novemberében Clevelandben, a XIX. Magyar Találkozón a Felvidéki magyarság helyzetéről értekezve, többek között Békési István S. J. is felszólal. A Felvidéken tanulással és tanítással eltöltött négy évére hivatkozik, aztán a felvidéki magyarok felkészültségének és öntudatosságának igazolásául nem Fábry Zoltánra, Mécs Lászlóra vagy Pfeiffer kanonokra és más ismert nagyokra hivatkozik, hanem Meggyessy Sándor tanítóra, aki a KALOT országos elnöke lett, a Csallóközből Zalába áttelepült Babóti Ferencre, aki Rákosi Mátyással szemben került be az országgyűlésbe, mint képviselő és Csipáz bácsira, akit tanítói állásából a csehek azért nyugdíjaztak, mert „nagy magyar” volt. Csipáz bácsi azt válaszolta erre: „Csehszlovákia nekem most hazám, Magyarország azonban anyám. Anyámat nem tagadhatom meg.” Ft. Békési szerint ez a válasz fejezi ki a felvidéki magyarság hűségét leginkább.

 

Cser László S. J. Önéletrajzában így emlékezik meg Békési atyáról: „Huszonnégy éves koromban utaztam Kínába, harmincnégy éves koromban szakadtam el onnan. Első állomáshelyem Toronto, Ontario, Kanada volt. Békési István vezette a plébániát, de az idő tájt betegeskedett és segítségre volt szüksége. Fél évig loholtam Békési Pista mellett, aki gyors mozgásával nemcsak a torontói magyarok életét pezsdítette fel, de bejártuk a nagyobb környéket is. Prédikáltunk, miséztünk, gyóntattunk, lelkigyakorlatokat adtunk, kulturális egyesületeket szerveztünk és vezettünk. A Spedina és Dundas-sarki Szent Erzsébet magyar templom sekrestyéjében éltünk. Bár kaphattunk szobát a jezsuita szemináriumban is, alig használtuk ki ezt az alkalmat. Egyszerűen nem volt időnk alvásra, rendszeres étkezésre.”

 

„De jó is hogy vetéskor csak a tavasz ígéretteljes csókos melegét érezzük és nem tudunk még pontosan a kapálás, az egyelés, a törés verejtékéről és a reménytelenül szürke ősziesős napokról!”– írja Békési István S. J. „Nyugat felé nézünk…” című írásában. Talán éppen a mezőhegyesi földekre emlékezve. 2000. szeptember 30-án, 88 évesen halt meg Torontóban.

 

Érdekességképpen: Ferenc pápa S. J. az első dél-amerikai egyházfő, és az első jezsuita is Szent Péter székében.

 

 

Békési István atya 1987. évi karácsonyi köszöntője a 2100-2345 perc között tekinthető meg.

 

Felhasznált irodalom:

 

– „A háborúnak vége”. Hubay Miklós válaszol Kabdebó Lórántnak. Kortárs, 1981. 1222.

– Az Árpád-házi Szent Erzsébet Egyházközség története. Toronto, 2008.

– Békési (Baginka) István. Jezsuita névtár. jezsuita.hu

– Csepregi Imre dr.: Napló I. Makó, 2011.

– Cser László: Nekrológ. Önéletrajz. Terebess Ázsia E-Tár. In: Szabó Ferenc (szerk.): Magyar jezsuiták vallomásai I–II.

– Father Békési István S. J. Nyugat felé nézünk… Kanadai Magyarság. 1953. június 27.

– Hentz Péter: Jézus Társasága, a jezsuiták. SZEGEDma, 2016. február 2.

– Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm levelezése (1939-1968). Keresztes András (szerk.) Budapest, 2017.

– Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu

– Nádas János dr. és dr. Somogyi Ferenc (szerk.): A XIX. magyar találkozó krónikája. Árpád Könyvkiadó Vállalat. Cleveland, Ohio. 1980.

– P. Békési Istvánnak 1993-ban Torontóban hangszalagra mondott emlékezéseinek gépirata

– Péter László: A jezsuiták Szegeden. Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok. Móra Ferenc Múzeum. Szeged, 1997.

– Takács Ágoston, dr.: Vegye föl keresztjét!... Dr. Takács Ágoston, 2003.

– VisszaNéző: 1987, Karácsony Békési István atyával. A torontói MagTV – Magyar Kulturális Magazin 2015. december 5-i adása https://vimeo.com/147748744



<
+++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

2017. július 12. 11:01
Misi
Kedves István! Apát Úr! Nagyon szépen köszönöm értékes hozzászólásodat, kiegészítésedet, mellyel feltétlenül kiegészítem majd az írásomat, készülő mezőhegyesi életrajzokat, néhány mezőhegyesi történelmi eseményt tartalmazó helytörténeti munkámban! Külön köszönet a fotóért!!! Szívélyes üdvözlettel: Szabó Mihály.
2017. július 12. 11:01
Misi
Levélváltás Bajnai István apát úrral: Kedves Misi! Gratulálok újabb írásodhoz (is)! Lenyűgöző, hogy milyen részletességgel tártad fel Békési Páter életpályáját...Sajnálom, hogy tőlem nem kérdeztél róla, avagy az általam jegyzett A mezőhegyesi római katolikus egyházközség története c. könyvet nem lapoztad fel, még pontosabb információkért. Én levelező kapcsolatban voltam mezőhegyesi korszakomban a Páterrel (a leveleknek meg kell lennie a mezőhegyesi plébánia levéltárában) és 1987-ben hazalátogatván, meghívásomra (egy évvel későbbi) aranymiséjét is bemutatta a templomban...Erről tanúskodik a mellékelt fotó, ahol ő látható (Juliska néni és Cini néni társaságában). Ugyancsak mellékelem a Páter újmisés szentképének másolatát (1936-ból), ahol egyértelműen a Bagyinka név szerepel. Ezt a szentképet annak idején ő nyomtatta, tehát leghitelesebb eredeti neve eldöntésében! De erről tanúskodhat a mezőhegyesi Szent György Plébánia anyakönyve is. Még annyit: Pappá szentelése után lehetséges, hogy egy rövid ideig kisegített Deszken, de az első és egyben utolsó segédlelkészi állomáshelye 1936/37-ben Battonyán volt. Ezt követően lépett be a jezsuitákhoz...További eredményes munkát! Szívélyes üdvözlettel: István Bajnai Beke