2018. december 9., vasárnap,  Natália
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2016. november 19., szombat
Egy tó két város között
A mezőhegyesi/battonyai Feneketlen-tóról
Szerző: M. Szabó Mihály
1985 februárjában költöztem Mezőhegyesre. Előtte csaknem harminc évet töltöttem az egykori legnagyobb magyar faluban Orosházán. Hogy minél előbb akklimatizálódni tudjak új környezetemhez (harminc év nem kevés idő!), helytörténettel kezdtem foglalkozni. Bátran mondhatom, hogy alig másfél év alatt többet tudtam meg a község múltjáról (a település 1989. március 1-jén emelkedett városi rangra – a szerk.), mint korábbi lakóhelyem, Orosháza történetéről. Helytörténeti kutatásaimat – akkor inkább még csak érdeklődésemet –, olyan helytörténészek segítették, mint például id. Csanádi István. Többször volt szerencsém elkísérni őt, helytörténeti séták alkalmával, és csak ámultam-bámultam tudásán, jártasságán, hiszen imponáló ismereteit nem csupán könyvekből, hanem főként saját tapasztalataiból merítette. Id. Hegyi Pál ugyan nem volt helytörténész, ugyanakkor neki köszönhetem, hogy kerékpárral végigjártuk a nagyobb majorokat, melyekhez hasonlót nem hogy nem láttam azelőtt, még csak hallani sem hallottam róluk. Így jutottam el többek között a 48-as majorig és az úgynevezett Feneketlen-tóig, mely akkor még nem csak „feneketlen”, hanem a horgászok, az inni járó őzek és a dámok birodalma is volt.

A_Feneketlen-to_-__Forras_-httf3a19_.jpg

 

De induljunk el a kályhától. Elöljáróban csak annyit, maga a kráter 1961. december 29-e és december 31-e között 2 nap, 15 óra és 10 perc alatt keletkezett. A tó egy gázkitörés következménye. Átmérője 55 méter, mélysége nem ismert. A fúrótorony hő hatására meglágyult, és a tartóival egyetemben a kráterbe süllyedve égett.

 

Ahhoz, azonban, hogy teljes képet kapjunk az olajbányászatról, a kutatásról, a feltárásról és a termelésről, gondolatban vissza kell lépnünk néhány ezer évet. A geológiai ókorban környékünkön kemény, nagy ellenálló képességű kéregdarab, úgynevezett masszívum keletkezett. Az ókor végén kezdődött és a földtörténeti közép, majd a harmadkor elején folytatódott a szárazföldi lepusztulás. A szilárd kéreg összetöredezése nagyarányú süllyedéshez vezetett, amelynek következtében a hajdani masszívumot elöntötte – a Kárpátok, az Alpok és a Dinaridák helyén – a mély tengervályú formájában végighúzódó Földközi-tenger. A földtörténeti középkor végére ismét szárazzá vált a terület, ami a Kárpátok és az Alpok felgyűrődésének idején tovább töredezett, egyes részei kiemelkedve megbillentek, más részei árkokat képezve a mélybe süllyedtek.

 

A terület medencealjzatának fejlődéstörténete ezzel lényegében befejeződött. A medencealjzatot, vagy ahogyan a geológusok nevezik, az alaphegységet – legalábbis környékünkön – 1500-2000 méter vastagságban borító üledékek, a tulajdonképpeni szénhidrogén-tárolók keletkezése már a földtörténeti újkorra esik. A szávai hegyképző-folyamatok következtében megindult a Kárpát-medence általános süllyedése, amikor a területet még egyszer s utoljára beborította tenger. Ezt a Dunántúl latin nevéről Pannon-tengernek nevezik. A víz nem egy időben öntötte el az egész rögvonulatot, először az Orosházától délkeletre fekvő terület került víz alá. Az egyenetlen elöntés következtében az üledékek szempontjából két összletet különböztetünk meg, az egyik a felsőpannoni, a másik az alsópannoni. Ez utóbbi két rétege az olajföldtani jelentőségű. A szénhidrogéneket – eltérően a korábbi feltételezéstől, amikor keletkezésüket szervetlen eredetűnek vélték – szerves, főleg állati maradványok termékének tekintik. A tengerben elhalt élőlények szerves anyaga nem pusztult el, hanem rothadó iszapot, szapropilt alkotott, amelyből baktériumok közreműködésével keletkeztek a szénhidrogének. A Pannon-tenger fokozatos visszahúzódása után a Kárpát-medence feltöltődésének üteme gyorsabb volt. mint süllyedése, így a negyedkor kezdetére, az első ősember megjelenésének idejére elnyerte maihoz közel álló formáját, majd a kor végére kialakult a felszín jelenlegi arculata, amelyhez már az ember is hozzájárult a maga tudatos természetátalakító munkájával.

 

A mélyben rejlő szénhidrogénkincsek kiaknázása a XIX. században kezdődött, s külön története van a fúrás technológiájának is. Az első módszer az úgynevezett ütve működő fúrás volt, ami a cölöpveréshez hasonló, azzal a különbséggel, hogy függőleges helyzetbe állított csövet ütöttek, s az előrehaladásnak megfelelően toltak rá egy-egy darabot. Hat-nyolc ember húzta az egyszerű csigán átmenő kötelet, amelynek másik végén nehezék volt, s amolyan „hórukk” kiáltásra ejtették a csőre. Elképzelhető, milyen haladatlan munka volt ez, mennyi időbe telt. mire elérték a kívánt mélységet. Később „motorizálták” az ütve működő fúrás folyamatát, majd egyszerű erőátviteli módszerrel áttértek az ütve, forgatva működő, később az úgynevezett rotari fúrásra. A következő állomás a gőzgép felhasználása volt, s ekkor már a fúrótorony is a maihoz hasonló formájú lett. Hazánkban ez a módszer terjedt el, s tartotta magát az 1960-as évek elejéig. Ezután hódított teret a Diesel-motor, több, két-háromszáz lóerős motor forgatta az erőátviteli szerkezet segítségével a fúrórudazatot.

 

A környék tulajdonképpeni mélyföldtani vizsgálata 1944-ben kezdődött. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet a MANÁT megbízásából Eötvös-ingás, mágneses és szeizmikus méréseket végzett. A SZEIZMOS hannoveri cég 1943-ban, majd 1952-ben a MASZOLAJ Geofizikai Vállalat, végül 1957-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Szeizmikus Kutatási Üzemének újramérései adták az alapot az olajkutatáshoz. A MANÁT vizsgálatai alapján a II. világháború előtt a németek kezdték meg a kutatást. Az eredmények biztatóak voltak, s hogy a siker mégis elmaradt, annak elsősorban az akkori technikai fogyatékosságok az okai. A lemélyített kutaknak csupán elenyésző hányada tartalmazott gázt, nagyrészük meddő volt, egy pedig gázkitörés következtében elpusztult. A környéken szenzációnak számított, amikor 1943-ban az Orosháza és Kaszaper határában fúrt kút kitört, s elfojtani sem sikerült, önmagát temette be.

 

A geofizikai mérések újraértékelése után 1956-ban egyetlen berendezéssel kezdődött el a kutatás. A geofizikusok kimutatták, hogy Orosháza határában még a korábban feltételezettnél is gazdagabb szénhidrogén-lelőhely van. Ennek alapján 1958-tól egyre több berendezés dolgozott a város határában. Egy évvel később megalakult az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi üzemegysége. A cél azonban nem csupán az ismert területek kiaknázása, hanem újabb lelőhelyek feltárása is volt. Ennek alapján folytak kutatófúrások Mezőhegyesen, Battonyán, Szarvason és Szegeden is.

 

A kút kitörések okaira Soltész Tamás ad magyarázatot a Katasztrófa- és tűzvédelmi szemle 2000/5 számában: „A mélyfúrási tevékenységnek világszerte velejárója a kútkitörés. Miután a fúrás kutató jellegű tevékenység, sok esetben az irányítók nincsenek tisztában azzal, hogy a fúrás során milyen nyomású réteget harántol a fúró. Ez elsősorban új mezők kutatása során áll elő. Fúrás közben a rétegnyomás ellensúlyozására a fúróiszap szolgál, amelynek fajsúlyát a célszerűség szerint választják meg. (10,8-21,6 N/dm3 között) Közismert, hogy az iszap által biztosított hidrosztatikus nyomásnak a réteg nyomásánál nagyobbnak kell lennie, ha biztonságosan akarnak fúrni. Ha azonban ismeretlen területen dolgozik a fúróberendezés, akkor előfordulhat, hogy a réteg nyomása nagyobb, mint a fúróiszapé, s így a rétegből megindul a gáz belépése a lyukba, amely egyre gyorsabb mértékű, s szélső esetben kitermeli a lyukból az iszapot és megindul a kitörés. Ez akkor áll elő, ha a használt iszap kisebb hidrosztatikus nyomást biztosít, mint a rétegnyomás. A fúrás nehézségét az adja, hogy igen szűk hatások között kell folyamatosan biztosítani a kút egyensúlyát.”

 

A Békés Megyei Népújság 1961. december 31-ei, vasárnapi száma így számol be a battonyai 37-es számú kút gázkitöréséről: „Pénteken hajnalban tompa dübörgésre figyeltek fel az Olajipari Tröszt kútfúrói Battonyán, majd a fúrástól mintegy 20 méterre, az iszapgödörben megrepedt a föld, és süvítve előtört a gáz. Délelőtt 11 órakor a gáz begyulladt, és megrongálta a fúró berendezést.

 

A Délmagyarország 1961. december 31-ei száma a fentieknél részletesebben tudósít az eseményről: „A kiáramló földgáz nagy kődarabokat is a felszínre dobott. Valószínűleg ezek összeütődéséből vagy a fúrótorony fémszerkezetéhez csapódásától szikra keletkezett és a gáz kigyulladt. A robbanásszerűen fellobbanó gáz változó erejű fénnyel égett egész pénteken éjjel és messze bevilágította a vidéket. A hatalmas erejű kitörés ledöntötte a fúrótornyot és nagy mennyiségű iszappal, közte 30-40 méter magasra feldobott, két-három köbméternyi kőzetdarabokkal is »bombázta« a környéket. Az erdő fái letöredeztek, majd a nagy hőségben kiszáradtak. A központi kitörés közelében kisebb-nagyobb földrepedéseken is előtört a gáz és a különböző nagyságú kráterek ugyancsak lángolni kezdtek. Az égő gáz szombaton hajnalban önmagától elaludt, majd reggel 9 óra körül ismét kigyulladt. A kitörés után rövidesen megkezdődött a mentés, ami sikerrel járt. Emberéletben nem esett kár.” A mentési munkálatokban részt vett a tűzoltóság, a honvédség, valamint közreműködtek a munkásőrök, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói, és a szomszédos községek lakosai is.

 

„A Bu-75 típusú, 75 tonna teherbírású szovjet gyártmányú, hidraulikus nyomatékváltójú hordozható fúróberendezés az emelőművel, a saját tornyával és két meghajtómotorral együtt megsemmisült – egyrészt elolvadt, másrészt a fúrószerszámokkal együtt a kráterben elsüllyedt. A hozzávetőlegesen 50 méter átmérőjű és 10 méter mélységű (más források szerint nem ismert a Feneketlen-tó mélysége - a szerk.) kráterben csupán a béléscső rakatból egy körülbelül hat méter hosszúságú csődarab látszott ki. A kráterben a kitörés megszűnését követően még nem volt víz, csak a későbbiekben töltődött fel talajvízzel. … A kráter keletkezését okozó, körülbelül 733 méter mélyen lévő gáztelepből később mintegy 1,2 milliárd m³ földgázt termeltek ki” – írja Tarkó Gábor helytörténész 2015. július 23-án, a facebook oldalán posztolt tanulmányában.

 

kicsi-A_battonyai_krater-to_emlekereldala_.jpg„A Mezőhegyes és Battonya között lévő gázkút 50 évvel ezelőtti kitörésének közelében (akácos erdő nőtt azon a helyen) emlékhelyet is avattunk a napokban – tudtuk meg Blaskó-Nagy Andrástól, az Algyői Gáztechnológia vezetőjétől. A szakember kifejtette, vadkitörés történt egykor a helyszínen, amelynek következtében krátertó keletkezett, a komplett fúróberendezést elnyelte a mélység. Az esemény kapcsán fogalmazódott meg a szándék, hogy az ott történtekről megemlékezzenek és látható nyoma is maradjon az utókor számára” – ad hírt az emlékhely avatásról Csete Ilona újságíró, a beol.hu 2011. november 20-án megjelent tudósításában.

 

A Kormica nicknevű blogger a következőket rögzíti 2012. szeptember 17-ei blogbejegyzésében: „Nagyon régen jártunk a kráternél Feralhearttal utoljára... lehet már több mint 10 éve is neki, mert mindketten úgy emlékszünk rá, Feralheart akkora lehetett, mint most Dorina31. Kísérteties egy hely, az biztos, de egyben nagyon békés is. Állítólag egy egész fúrótorony süllyedt el itt, amikor berobbant, meg teherkocsi is – búvárok keresték, de nem találták, se a krátertó alját, se a szerelvényeket amiket elnyelt... állítólag... de ez csak népi legenda... 50 év telt el azóta, én nem tudom mi az igazság. És az is érdekes, hogy sok kidőlt fa van a víz szélén.”

 

De büszkék lehetünk rá, hiszen a Feneketlen-tó az irodalomba is bevonult, történetét Poós Zoltán, battonyai származású költő, író énekelte meg a Tiszatáj, 2013. áprilisi számában:

 

POÓS ZOLTÁN

 

Olykor egy szikra is

 

Az 50 évvel ezelőtti, 1962es battonyai gázkitörés emlékére

 

Olykor egy szikra is elegendő, hogy berobbanjon

a fúrótornyokban a földgáz. Ha a homokszemcsék

nekicsapódnak a torony acélvázának, lángba borul

a kút helye, és olyan lesz, mint egy égből alászálló

membrán. De a bajt előidézheti

a föld feszültség‐felhalmozódása is.

És az idő dolgozott, végezte egyszerű földmunkáját.

 

*

 

1962‐ben macskánk dorombolása olyan volt,

mint egy távoli tenger moraja, de a zúgás

máshonnan jött. A 37‐es kútnál kitört a gáz.

Mintha megnyílt volna a pokol – helyét hatalmas

fáklya jelezte. Úgy tűnt, a tűzcsóva a felhőkkel

van kapcsolatban, nem a földdel.

Milyen büntetés sújtja a községet?

Évről évre kevesebb a ministráns, kevesebben

keresztelik meg gyermekeiket, egyre többen

hagyják magukra a szülőket. Árnyék árnyék hátán.

900 méter mélyen – ahol már nem kezdődött,

hanem folytatódott az ismeretlen világ –

megszorult a fúró. Feltárult a vibráló káosz:

a gáz a fúrólyukba nyomult.

A mérnökök túl nagy ellennyomást alkalmaztak,

a fúrólyuk rétegei megrepedtek.

A gáz fékezhetetlen erővel tört felszínre,

majd lassan, nagyon lassan a pépes sártaréj

betemette a nyílást. Hatalmas kráter

keletkezett, és a fúrótornyot elnyelte a mélység.

Hirtelen étvágy lett az imákra.

 

*

 

A búvárok nem találták a tornyot, nem

értek le a tó fenekére. Ötven éve háborítatlanul

szunnyad a víz. A kitöréskor senki sem halt meg,

senki nem ült tort a máglya mellett, az elűzött

templomépítő pap is visszatért meghalni.

Csipkebogyóbokrok nőttek a vízpart körül.

 

Felhasznált irodalom:

 

– Csete Ilona: Három kút kitöréséről emlékeztek meg; beol.hu 2011. november 20.

– Fölgázkitörés Battonya határában; MTI, 1961. december 31. 3. oldal

– Gázkitörés a battonyai olajfúrásnál; Békés Megyei Népújság 1961. december 31. 5. oldal

– Kormica 2012. szeptember 17-ei blogbejegyzése

– Poós Zoltán: Olykor egy szikra is (vers); Tiszatáj, 2013. április 29-30. oldal

– Seleszt Ferenc: A faluszéli „égő” kúttól a kőolaj- és földgázig; Békési Élet 1969. 251-252. oldal

– Soltész Tamás: Kútkitörések oltása Magyarországon; Katasztrófa- és tűzvédelmi szemle 2000/5 11. oldal

– Tarkó Gábor helytörténész 2015. július 23-ai saját facebook oldalán megjelentetett tanulmánya



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.