2021. március 2., kedd,  Lujza
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2020. december 12., szombat
Vegyétek és egyétek
Mit vesz magához az ember: igazságot, avagy álnokságot? - A Megfeszített című rockopera a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán
Szerző: Zsidov Magdolna
Az életnek sok megmagyarázhatatlan titka, sérülése van, amikkel az embernek szembesülnie kell. Most éppen egy riasztó pandémiával néz szembe az emberiség. Hallgatnia kell barátságnak, családi életnek, emberi kontaktusnak, a művészeti, kulturális élet terméseinek, így a színházi bemutatóknak is. Mindeközben, szomorú egyéni veszteségeket is át kell élni, olyanokat, amelyekre az a kifejezés a legmegfelelőbb, hogy „tragikus hirtelenséggel”. A vitalap.hu online újságot, és munkatársait egy ilyen fájdalmas veszteség érte, az újság főszerkesztőjének eltávozásával. De, ahogy a mondás is szól, az élet nem áll meg, a kerék forog tovább, próbálunk talpra állni, lélegzethez jutni, és újra kezdeni. Erre az előzetesként olvasható szövegre azért lett szükség, mert ez a színházi kritika, a vitalap.hu életében meghatározó személy, hosszú útra térése miatt késett.

A Vezér - Katkó Ferenc és az Áruló - Csomós Lajos

 

 

 

Az államalapítás 1000. évfordulója készült Megfeszített című rockopera ősbemutatója 2000 augusztusában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, nagy sikert aratott. A Békéscsabai Jókai Színház a 2019-20-as évadára tűzte ki a bemutatóját. Sajnálatos módon ezt a bemutatót a Covid-19 járvány első hulláma miatt nem tartották meg. Ezt az elmaradást pótolta a színház a szeptember végétől kezdődő előadásaival.

 

 

A rockopera alapját Nyírő József drámája képezi. Koltay Gergely Kossuth-díjas művész a darab zeneszerzője-szövegírója. A zenemű rendezője, testvére, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas Érdemes Művész, aki a beharangozóban elmondta, rendezésével kifejezetten a békéscsabai nézők kulturális igényeinek kielégítésére készült. A rockopera egyetlen dala, az Üdvözlégy Mária zenéjét Szűts István szerezte. A Kormorán együttes közreműködésével, a bibliai történet, mind zenéjét, mind témáját tekintve, erősen mai áthallásokkal teli.

 

 

Nagy dilemmája a darabnak, vajon korunkban, milyen emberi motivációk, jövőt formáló morális erények szenvednek sérülést, milyen értékvesztő tendenciák kapnak erőre azzal az erkölcsi útmutatóval szemben, amely a bibliai Mester –Jézus– gondolataiban, erkölcsi tanításaiban megfogalmazódnak? Az is kérdés, vajon olvasott könyv-e a Biblia? Hogy mennyire az, a németeknek van erre egy mondása: „Bestseller ohne leser”, azaz „Sikerkönyv olvasó nélkül”. Ez az értékvesztő tendencia a XXI. századra kiteljesedett, az emberek, „akikben megvan a kegyesség látszata, annak megtartó ereje nélkül” /II.Tim.3./, a könyvek könyvét a könyvespolcukon tartják, akár egy dísztárgyat, érdeklődés nélkül, legfeljebb egye-egy mondatot kiragadva belőle, fegyverként használják fel.

 

 

A darabban a Vezér (Kajafás), megjelenítője Katkó Ferenc – remekül hozza az érdekember figuráját–, bódítóporral, a „szerrel” hajtja uralma alá a népet, ígéretekkel sarcolja őket, ezért imádják, de ez az imádat forgandó, mihelyst kijózanodnak a kábulatból, ráébrednek becsapottságukra. A Mester személyének megformálása kettős szereposztásban került színre, Varga Miklós és Bedőcs Imre alakításában. A tizenkét tanítvány a Mester szeretettanait hirdetik, személyükben hű követői a fedhetetlen erkölcsi tanoknak. A megmételyezett tömeg, a Vezér (Kajafás), bódító porának hatása alatt minden szavának hisznek, alávetik magukat akaratának. Ám a „szer” érzékekre ható elillanása után meghallják a Mester igaz, és a megjobbulás útjára vezető szavait, ilyenkor a lábai elé borulnak, ígéretet tesznek, hogy követik. A Vezér azonban nem válogat az eszközeiben, a Mester sorsának be kell teljesednie, de ehhez kell valaki a tanítványok közül (külső ember kizárt, mert csak így lehet a népet lépre csalni), keresni kell egy olyat, aki megingott a Mester iránti bizalmában. Ez a tanítvány nem más, mint az Áruló (Júdás) Csomós Lajos, mélyen átélt, nagyszerű alakításában. Mint kiderül a csalódottságán túl zsarolható is, mert a Lány (Csonka Dóra), bódult állapotában besúgja az Áruló korábbi bűneit a Vezérnek, aki ezt kihasználva zsarolja meg az Árulót. A darab másik nagy kérdése, az Áruló, mikor és hol fordult szembe Mesterével? Ezek az előzmények, események a darabban nem olyan egyértelműek, mint az Evangélisták leírásában. Sok gondolkodót foglalkoztatott ez a kérdés. Keresztury Dezső költőt is, aki a Változatok az Ember Fiáról című versében alapvető kérdéseket tesz fel, vajon az áruláshoz, mi vezette Júdást? A bibliai leírás szerint, az események sodrásában Júdás nem esett dilemmába, mint a darabban. Nem emésztette a bűntudat, csak az árulás után, amit a darab már jól kidomborít. Az Áruló csak a tragikus végzet után ébredt rá bűnösségére, visszavonhatatlan tettére. Júdás csalódottsága még Galileában történt, amikor Jézus tanítását tömegek hallgatták, de nem azt ígérte nekik, amit vártak tőle, és várt tőle az Áruló is. Elutasította, hogy királlyá kiáltsák. Júdás ekkor óriási kiábrándultságot élt át, Jézusból nem lesz szabadító nagy király, és ő, mint főember nem foglalhatja el mellette a helyét. Ezt az önzőségében csúcsosodó kudarcot nem tudta feldolgozni, és majd ez vezette az áruláshoz. A darab kicsengése azt sugallja, hogy bár a história nagyon régi, motivációi mégis ugyanazok, mint a mai korban: a pénz hatalom, rangot ad, befolyást lehet gyakorolni vele mások felett, mindent és mindenkit meg lehet venni belőle, mert „Eladó az egész világ”.

 

Bedőcs Imre a Mester szerepében

Bár a Vezér domináns figurája a darabnak, mégis a Mester és az Áruló megnyilvánulásaira fókuszálódik a történet. A Mester makulátlan, bűntelen, emberré lett földi küldött, minden szava a szeretetről és a megbocsátásról szól. Hatása elementáris, a tömeg mégsem kitartó, mert az érzékek, az élvezetek, a múlandó örömök ereje túllép minden harmónián, erkölcsi pilléren. De a tömegen túl, a tanítványok egyike is hűtlenné lesz. Hatalmas súlya van a történetnek: hogyan változhat meg a világ, ha semmi érték nem örök, ha nem más, mint „drága aranyon vett, veszendő holmi”?

 

 

A darab túlmutatott a bibliai történeten, és a nemzetiségi kérdést is feszegeti. A nemzetként való megmaradást, a nagy néppé levés motivációját. Ez a gondolatiság, a nemzeti öntudattal felhevült embereknek a „szívébe talált”, de a Bibliát ismerők számára kétségtelen tény maradt, hogy Jézus küldetése nem csak egy nemzetet érintett, hanem az egész emberiséget, Ő az emberek örök körforgásában kívánta hirdetni a mindent feloldó, az ellentéteken is túlmutató szeretetet, a teremtett világ összes lényének együvé tartozását. A darab, az eredeti szöveg alapján, nem volt következetes a bibliai történethez, inkább összemosta a minden korban felmerülő nemzetieskedő gondolatokkal. Ennek hátterében kétség és bizonytalanság merül fel, mennyire képes a darab az igazán nagy kérdések rétegeit láthatóvá tenni.

 

 

Nem tudni, hogy technikai hiba miatt, vagy más okból -e, de a remek zene dalainak szövegei majdhogynem érthetetlenek. A táncok Mlinár Pál koreográfiájára az általa vezetett Viharsarok Táncegyüttes közreműködésével káprázatos teljesítményt nyújtottak. A színpadi hatásért Igaz-Juhász Katalin díszlettervezőt, a látványos – korhű és modernkori jelmezek vegyes hangulatáért Vesztergombi Anikó jelmeztervező munkáját illeti elismerés.



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

2020. december 14. 17:35
szemi
Gratulálok a cikk szerzőjének. Remek értékelést olvashattam a rockoperáról. kiérződik az írásból a szerző műhöz való sajátos értelmi-érzelmi viszonyulása, érzéke a műelemzéshez. Véleményem szerint az alapos, tanulságos műértelmezés-elemzés sikerének kulcsa : az alapos bibliaismeret, az erkölcsi értékek iránti mély elkötelezettség is, melyek - ismereteim szerint-a szerző világfelfogásának fundamentumai!