2017. május 28., vasárnap,  Emil és Csanád
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
Add a Facebook-hoz
2016. május 22., vasárnap
Valóság és ábránd párbaja
A Lila ákác bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban
Szerző: Zsidov Magdolna
Szinte nincs olyan színház, film, irodalombarát, aki valamilyen változatban ne találkozott volna Szép Ernő Lila ákác című történetével. A Békéscsabai Jókai Színház az évad utolsó darabjaként, május 21-ei díszbemutatójával, Katkó Ferenc rendezésében vitte színpadra az édes-bús-keserű szerelmi románcot.

Balról jobbra: Katkó Ferenc, Komáromi Anett, Gulyás Attila, Köböl Lilla az egyik jelenetben (Fotó: A-TEAM/Nyári A.)

 

A múlt század elején játszódó történet akkor született, amikor egy izgató tánc, a charleston Amerikából átkelve, meghódította Európát, Magyarországot sem hagyva ki. A tánc, a zene, a cigaretta- és szivarfüstös bárok, kaszinók hangulatában, kis- és nagyemberek ábrándját fonta össze a korszak vérszegény lehetőségével. Alig túl a keleti eszme áramlatain, az első világháború borzalmain, az ország ismét önmagára szeretne találni, keresi az útját. Árnyékaiban ugyan még jelen van az úrhatnám, dzsentri világ, de a békésnek tűnő illúzióban már bontakozik egy veszélyeivel, kínjaival vegyes terminus. Útkereső férfiak, nők, mind-mind ki szeretnének törni a szűkre szabott korlátok kényszereiből.  Költők, írók, a Nyugat nemzedéke, köztük Szép Ernő, valamennyien megragadják és megörökítik azt a világot, amelyben fájdalmasan nehéz szebb jövőre találni. Van, akinek sikerül, és van, aki belebukik. Számtalan alternatív történet létezik, Szép Ernő darabjának mégis az a vonzereje, hogy szövegével, bájával, az átlagot emeli egyedire, amit a veszteségre ítélt, örökérvényű szerelem tesz meghatóvá.

 

A rendező, Katkó Ferenc, aki a társulat prominens színésze, kitűnő érzékkel beemelte a bárok misztériumát, a charlestont táncoló lányokat a liget érzelmeket lobbantó bűvöletébe. A darabot ezzel indítja, hogy a közönséget első lépésben átsegítse a XX. század korai hangulatába. A ligeti nyugalom, csend interpretálása helyett, a mozgalom és a zene kap teret. Az, hogy az azonos parókájú táncosnőknek a színpadon pszichológiai motivációja van, akkor derül ki, amikor a parókák lekerülnek. Ez maga lélekkasztrálás, a hölgyek „felöltik” saját énjüket, saját sorukat, gyötrelmeiket, majd mintegy kaméleoni váltással újra sablont öltenek.

 

Ebben a kifejezetten korszakos miliőben sző ábrándokat Tóth Manci, a varróleány, aki „halálosan” beleszeret a reménytelen jövőjű Csacsinszky Pálba. Személyét Köböl Lilla formálja meg, akinek, érezhetően, lelkében született meg a darab Mancija. Elbűvölő érzékenységgel, finomsággal eleveníti meg alakját, emlékeztetve a filmbeli Halász Judit játékára, ízes beszédére. Az annyi Mancik közül ő, és a kitörésre váró Csacsinszky Pál, a romantikus remények helyszínén, a ligetben találkoznak.  De a remény néha, mint egy felhő az égbolton, átsuhan a pillanat varázsában, amiben nem lenne szükség többre, mint utána nyúlni és megragadni. A szerelem ilyen csoda, csak van az úgy néha, amikor többet képzelünk bele, mint, amennyi valójában szükséges a boldogsághoz. Pali ebbe a hibába esik. Szerepét Gulyás Attila, az érett színész beleérzésével jeleníti meg. Ábrándokat sző, közben életszerűtlenül lefoglalja, hogyan érhetné el céljait. Miközben vágyálmainak tárgyát űzi, átlép élete valóságos lehetőségén. Nem látja meg Manciban a nőt, akiért érdemes lenne az ábrándjairól lemondani. Fiatal még, túlságosan rabja a képzelt felemelkedésnek, s mint megannyian, ő is azon bukik el, hogy hagyja elveszni azt, ami többet ér a sikeresre szabott életnél. Gyulyás Attila, a Mario és a varázsló után újfent elkápráztató játékot nyújtott. Aki követi színházi alakításait, tanúja lehet beérésének, kiteljesedésének a színpad deszkáin. Figyelemreméltó játékot nyújt. Az általa megformált alak a vágyait kergeti, Manci ellenben csak úgy belecseppen, s ő lesz az, aki többre viszi, de akkor már késő, a lehetőség szertefoszlott, így csak egy elmosódó emlék marad számára a lány, amit egy megrendítő dallal énekel ki magából.

 

A finom humor mellett a drámai hangulatot a jó és rossz erők összecsapása – ami a lelkekben robban – teremti meg. Felületes elutasítás, és kész a baj. Tóth Manci és Csacsinszky Pál találkozásában az érzelmek esnek áldozatul. A képzelet és valóság mérnek egymással párbajt, amiből felszínesen ki lehet kerülni, de ott, ahol a lélek az úr, már nem vehet erőt a külszín. Nincsenek sejtszintű ismereteink, és nem mindenről tudjuk, mi, miért történik, de érzékelési képességgel rendelkezünk, ami gyakorta képes a tudást, az akaratot is helyettesíteni. A színpadon mindig a lelki rezdüléseket a legnehezebb visszaadni, de a rendezésnek, a színészek beleérző, átlényegülő játékának köszönhetően megtörténik az a mágia, aminek hatására a nézők azonosulnak a cselekménnyel, a szereplőkkel. 

 

A történet váza ennyi, ami tovább építi a színpadi megjelenítést, az a rendezésen túl a díszletnek (Bujdosó Nóra), a jelmeznek (Kiss Katalin) a színészi alakításoknak az érdeme, no és a zenének, a három kiváló énekesnek (Csonka Dóra, Gábor Anita, Tatár Bianka), mindannyian brillíroznak. Kitűnő koreográfia, táncos lábú lányok teszik hitelessé a szabados, vágytól átforrósodott lokálok hangulatát.

 

A további szereplők sorában látható Komáromi Anett (a tehetős szépasszony, Bizonyosné, aki elvarázsolja Palit); Tege Antal  (Angelusz papa, bárigazgató és alkalomszerű transzvesztita); Katkó Ferenc (Bizonyos úr); Czitor Attila (Majmóczy); Szabó Lajos (Mínusz), valamint a parókájukat leemelő táncos lányok közül Gábor Anita (Stefi); Veselényi Orsolya (Lili) Nagy Erika (Mili) – mindnyájan lebilincselő, hatásos jelenségei a színműnek.

 

Nyugodtan ki lehet jelenteni, minden rendben van, ami megkönnyeztet, megkacagtat, s ha lehetne, táncra keltene. Érezhető, hogy mindenki tudja, mi a helye, szerepe a darabban, ezáltal képes visszaadni a történet esszenciáját. 

     



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.