2018. április 24., kedd,  György
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2015. április 18., szombat
Annyi szent: se Flórián, se tűzoltók…
Szerző: Kiss A. János
Európa főként németajkú vidékein sok évszázados hagyománya van Szent Flórián tiszteletének: a tűzoltók és a kéményseprők tekintettek, tekintenek rá határtalan bizalommal és hálával – a hívők és az ateisták csaknem azonos kötődéssel. Az egykori római légionárius tisztet keresztény hite miatt vízbe fojtották, hogy aztán legendák hőseként óvja az embereket a tűz pusztításától. A szocialista időkben előbb tabu lett a személye, aztán „sima” Flórián-napként már szobrokat is állíthattak egyes tűzoltólaktanyák környékén, mígnem a rendszerváltás meghozta Szent Flórián napjának (május 4-e) szabad megünneplését – gondolhattuk pár évig. Aztán mára már azt sem nagyon tudja egy (valódi) tűzoltó, hogy egyáltalán nevezheti-e magát – ahogy rajtunk kívül a világon csaknem mindenütt – tűzoltónak.

Hát, már semmi sem szent egyeseknek...Aztán a politikai a pártok nagy egyetértésével létrehozták a katasztrófavédelmet, melynek igyekeztek is feladatokat találni. Kézenfekvőnek tűnt a tűzoltóságok felügyeletét az új szervezetre bízni, amit ők rögvest irányítási jogként fogtak fel, s nem volt, aki a kezükre ütött volna. A katasztrófavédők a tűzoltókat alárendelt szervezetként kezdték emlegetni, a sok gondolkodni lusta újságíró, műsorvezető, hírolvasó pedig szorgalmasan felmondta a leckét: rendre azt szajkózták, hogy a „katasztrófavédelem szakemberei” mindenfélét mentettek, oltottak – miközben a képeken dolgozni csak tűzoltókat láthattunk, illetve a képek előterében ácsorogni olyan egyenruhásokat, akik hátán a „Katasztrófavédelem” felirat virított. De nem ez volt a vég.

 

Nem sokkal a második Orbán-kormány színre lépése után felszámolták az önkormányzatok hivatásos tűzoltóságait – s mit szépítsük a dolgot – az önkormányzati tűzoltóságokat (is) államosították. Egyúttal a tűzoltókat csak a katasztrófavédelem tűzoltó egységeiként vették számba. (A katasztrófavédelem hivatásosai járványszerű gyorsasággal vedlettek át – főként papíron – tűzoltóvá: a bátrabb igazi lánglovagok csak operett-tűzoltóként emlegették, emlegetik őket. Amíg a közel kilenc-tízezer valódi tűzoltót nem „sorozták be” a katasztrófavédelem alá, ez utóbbit akár tiszti különítménynek is tekinthettük, hiszen nemecsek ernő (csupa kisbetűvel) elvétve akadt közöttük. Az április 25-én Gyulán is fellépő, ma a Katasztrófavédelem Központi Zenekara nevet viselő együttest egy tollvonással megfosztották korábbi, a Tűzoltóság Központi Zenekara nevétől. Szóltunk már róla máskor is, hogy a Tűzoltó Múzeum hasonlóképpen  Katasztrófavédelmi Múzeum lett úgy, hogy az intézmény létrehozása után 35 évvel  alapították meg a katasztrófavédelemi szervezetet… Ám – úgy tűnik – a feketeleves még hátra volt.

 

Olvashatjuk, hogy április 25-én országos (április 26-án pedig Békés megyei) rendőr- és tűzoltónapot tartanak. Ez bizony dicséretes, de csak az érem egyik oldala csillog. Mit rejt a másik?

 

Szent Flórián napjáról már ejtettünk néhány szót, de az újszülöttek” talán nem is sejtik, miért most ünnepelnek a rendőrök. A rendszerváltás után – kicsit túllihegve az új világ elvárásait – védőszentet választott magánajk a rendőrség Szent Görgy személyében, az akkor még le nem rombolt határőrség is „leakasztotta” magának a fogasról Szent Lászlót. Lett is ebből némi kalamajka, mert e két szervezetben sem csak csupa olyan felekezetű szolgált, akiknek egyháza elismeri a szentek létezését. Így lett mára Szent György napja (április 24-e): Rendőrnap. Nyilvánvaló, hogy megünneplése pár napot csúszhat, hiszen leginkább a hét vége alkalmas az ünneplésre.

 

Valaki nagyot újított: Györgyöt keresztezte Flóriánnal. Persze Flóriánnak kellett igazodnia Györgyhöz, hiszen egy sima századosnak tudnia kell, hogy hol a helye… Csakhogy a tűzoltók tradicionális Flórián-napjának ezzel immár befellegzett. (Tatár sem pusztított ekkorát.) Ezt is sikerült „lenyúlnia” a katasztrófavédelemnek. Nyilván már készen állnak az érvek is: így racionálisabb és gazdaságosabb az együttes buli, mint külön-külön. Valóban, Békés megyében – ne kerteljünk: az úgynevezett Dél-Békésben – már találkoztunk ezzel az „eredeti” megoldással. Pusztaottlakán az anyák napját vonták össze a gyermeknappal… Ha ezek a trendi békés(i) próbálkozások beválnak, elképzelhetőnek tartanánk a karácsony és a húsvét egy napon történő megünneplését is…



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.