2019. április 24., szerda,  György
 
 
 
 

Címlap

[Civilek]
2016. július 10., vasárnap
Magyar értékek – nem „magyarkodva”
Aradon vándorgyűlésezett a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ)
Szerző: Kiss A. János
Bárki is rendezte volna a KITÁSZ (Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége) 25. vándorgyűlését, az számára rangot jelentett volna. Alighanem ennek tudatában állította össze (a 25 esztendő során immár másodszor) a kétnapos rendezvény programját az aradi Kölcsey Egyesület, minthogy nívós előadások, Aradot bemutató séták, látogatások, s más kulturális programok várták a Szlovákiából, Magyarországról, Szlovéniából és természetesen Romániából érkezett 41 hölgyet és urat. A szövetség a Kárpát-medence valamennyi országának e témát magáénak valló civil szervezetét tagjai sorában tudhatja.

A köszöntőkkel kezdődött a vándorgyűlés. Balról jobbra: Dr. Medvigy Endre, Fekete Károly, Bognár Levente, Kovács Attila Zoltán és Berecz Gábor 

 

A csodálatos városháza pompás dísztermében (ahová a még magával ragadóbb lépcsőházon át lehet feljutni) Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte a résztvevőket pénteken délelőtt. (Úgy tudjuk, az elnök betegsége miatt nem tudott megjelenni.)

 

Dr. Medvigy Endre tiszteletbeli elnök üdvözlő szavait követően (a nemrégen balesetet szenvedett) Bognár Levente, Arad közkedvelt és a magyarok által is eredményesnek tartott alpolgármestere a várost és az ottani magyarságot bemutatva elmondta, hogy Arad 160 ezer lakójából 16 ezer a magyar nemzetiségű (s a város tanácsosai közül ketten magyarok), akik a kultúrájukkal tudták bizonyítani a jelenlétüket, s figyelemre méltóan gazdag örökséget hagytak a város mai lakóira. „A magyar közösség számára az identitás három pilléren nyugszik, az oktatáson, a valláson és a kultúrán” – állapította meg. Ezt az örökséget a civil szervezetekkel összefogva lehet és kell megőrizni – tette hozzá. (Arra pedig mi utalunk, hogy a város kulturális tanácsa  is támogatta a vándorgyűlés megrendezését – A Szerk.)

 

Az immár 25 éve életképességét bizonyító civil szerveződés tagjai elégedettek lehettek az aradi szervezéssel

 

Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület titkára az 1848-49-es hagyaték ápolásáról beszélt, s a XIX. század második felében megindult hatalmas fejlődés városformáló hatására utalt. Kiemelte (a gyulai származású) Salacz Gyula polgármesterségének ugrásszerű fejlődést hozó, nagyszerű időszakát, mely meghatározó lett a város szellemiségében. Nem véletlenül a civil szervezetek megalakulásának is ez a kor adta a táptalaját. Említést tett a Kölcsey Egyesület 1881-es megalakulásáról, további történetéről.

 

Kovács Attila Zoltán, a KITÁSZ elnöke a szövetséggel kapcsolatban elmondta, hogy a legutóbbi találkozásuk óta nagy változások nem történtek – a kormányok színétől függetlenül megmaradt az elfogadottságuk, változatlanul a különböző egyesületek összefogása a feladatuk. (Ezt a munkát valamennyien díjazás nélkül végzik.) Azt mondta, hogy az összes  közgyűlésük sikertörténet – mely nem a pénzről szól. A kulturális „lefelé haladást” a műveletlenség és az internet számlájára írta, egy szegedi barátja ténymeghatározását kölcsönvéve. A szövetség tevékenysége missziós történet, s missziójuk meg is marad – jelentette ki.

 

A talán legemlékezetesebb előadást Puskel Péter tartotta. (Vajon miért nem hívják meg őt magyarországi rendezvényekre?)Piroska Katalin aradi színháztörténész „Az aradi színház zenés és drámai látványosságai” címmel tartott előadást. Sorra vette az aradi színházak létesítésének és működésének történéseit, s a gazdasági sikerességet és a közönségigényt nagyban kiszolgáló látványelemek darabokba illesztését követte nyomon. Dr. Földesdy Gabriella budapesti színháztörténész „Egy zseniális színész portréja. Jávor Pál film- és színpadi sikerei” címmel látott hozzá az aradi születésű (1902–1957), 122 színházi és 74 filmszerepet maga mögött tudó kiválóság életének, pályafutásának ismertetéséhez. Sajnos, időzavar miatt nem jutott a végére a hálás feladatnak – pedig a színészóriás élete és munkássága egyaránt igazán gazdagnak, emberinek és máig hatónak mondható.

 

Arad megye szakrális köztéri szobrai fölött Ujj János aradi helytörténész tartott „szemlét”. Kiderült: Trianon után szobornak, emlékműnek lenni sem volt könnyű Aradon. A vesztőhelyi megemlékezéstörténet stációi mellett megismerhettük Arad törökök előtti szobrainak szomorú sorsát, majd a XVIII. század szakrális szobrainak megjelenését. A Szentháromság-szobor 1962-es eltávolításáról, megmentéséről szólva kiderült, hogy a szobrot a minoriták fogadták be, a márványtalapzatot elemeit a gáji plébános rejtette el. Azóta újra felállították. A magyarok és németek által létrehozott köztéri szobrok mai állapota nem éppen szívderítő.

 

A városháza dísztermében szinte mágikus erővel vonzotta a tekintetet az a zongorra, melyen aradi fellépésekor, 1846. november 10-én játszott a Fehér Kereszt szállóban Liszt Ferenc

 

Csanádi János köröskisjenői tanár és helytörténész „A kisjenői címerfák alatt (az EMIR megalapítása)” című előadása az írói társaságként és könyvkiadóként tevékenykedő, a Tianon utáni talpra állásban szerepet vállaló EMIR-nek (Erdélyi Magyar Írói Rendnek) állított emléket.

 

Puskel Péter tanár, kiváló újságíró, szakavatott helytörténész, aki eddig tíz kötetet jegyzett, s augusztusban a tizenegyedik is kikerül a kezei közül, az újságokban jeles újságírókban gazdag aradi sajtó meghatározó személyiségeiről beszélt. A századfordulótól a II. világháborúig terjedő időszakot tekintette át érdekfeszítő tematikájú és hatásos retorikájú előadásában. Az aradi sajtó történetét hozzávetőleg 156 évre tette. Az Aradi Hirdető című lap megörökítette a forradalom és szabadságharc Aradot érintő történelmi eseményeit. Az Alföld 1861-ben jelent meg, 1867-től napilapként került az olvasókhoz. Az Alföldben 1867 nyarán megjelent egy cikk, amely felvetette, hogy emlékművet kellene emelni a tizenhárom vértanú tiszteletére. A Kölcsey egyesület a kezdeményezés mögé állt. Országos gyűjtés indult a szabadságharchoz köthető ereklyék összegyűjtésére, melyeket 1893-ban mutattak be Aradon, hogy azután 1913-ban a Kultúrpalotában helyezzék el azokat. Emlékeztetett még az Arad és vidékére, az Aradi Közlönyre, melyeket az összes magyar lappal egyetemben betiltottak 1940-ben. Az Aradon újságíróskodott legismertebb személyiségek között megemlítette Iványi Ödönt, Reviczky Gyulát, Gárdonyi Gézát, de sorra vette az országosan talán kevésbé ismert, ám annál nagyobb hatású aradi újságírókat, szerkesztőket is.

 

Ez a felvétel, mely az első napon, a szünetben készült,  akár hangulatjelentésnek is beillene. A képen a Kölcsey Egyesület rendezőinek egyike, Nagy Gabriella

 

Délután az aradi Ereklyemúzeum kincseit tekintették meg a résztvevők Erdélyi István kalauzolásával, a Kultúrpalota Ereklyemúzeumában. Este valamennyien a Aradi Magyar Kortárs Képzőművészek Tárlatára, a Széchenyi (Horia) utcai Klió Terembe látogattak Fekete Károly vezetésével. (Itt az aradi Kölcsey Egyesület tárlatsorozatának 7. kiállítását tartják 14 aradi kortárs képzőművész alkotásaiból. (A kiállító művészek: Brittich Erzsébet, Cociuba Czank Veronika, Cociuba Lucian, Cociuba Németh Edith, Csernyánszki Judith, Eisele Szűcs Zoé, Kett-Groza János, Kocsis Rudolf, Kolumbán Zsolt, Moré Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka és Steinhübel Zoltán.)

 

A vándorgyűlés résztvevői elzarándokoltak a Szabadság-szoborhoz is, melyet megkoszorúztak, s elénekelték a Szózatot, a Himnuszt és a Székely Himnuszt

 

Szombaton az Arad Megyei RMDSZ Batthyány (Episcopiei) utcai székházának üléstermében előadásokkal folytatódott a vándorgyűlés. „Virágh Gedeon, az utolsó aradi fogoly” címmel a kunszentmiklósi Molnár Péterné, a KITÁSZ ügyvezető elnöke szólt a résztvevőkhöz. A Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola, gróf Bánffy Miklós és az Erdélyi Helikon múzsája” című előadás a szentendrei Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész által került „terítékre”. Dr. Medvigy Endre irodalomkutató „Magányos fenyő (Tompa László)” című előadásával lépett a vándorgyűlés elé.

 

A zártkörű KITÁSZ-közgyűlés idejére az azon részt nem vevőknek Fekete Károly „A magyar képzőművészet aradi kincsei” című előadását ajánlották az Arad Megyei Múzeum Szépművészeti részlegében, illetve ugyancsak ő vállalta magára „A minoriták Aradon, és az Arad főtéri minorita templom” címet viselő előadás megtartását – természetesen a helyszínen.

 

DA Kultúrpalotába menet a vendékek betértek az egykori Magyar Királyi Főgimnázium épületébe is, ahol most román középiskola működik

 



<
+++++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.