2017. május 28., vasárnap,  Emil és Csanád
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
Add a Facebook-hoz
2015. március 29., vasárnap
Történelemműhely a levéltárban
A reformkorban Békés megye az ország 52 megyéje között a reformtörekvések élvonalában állt – Bemutatták Erdmann Gyula új könyvét – Történelemtermet avatott a levéltár
Szerző: Sz. M.
– Ebben a teremben arra törekszünk, hogy meghitt, történelemkönyvekről szóló műhellyé váljon. Ne kerüljék el a helyet – mondta a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában dr. Erdész Ádám igazgató, aki könyvbemutatóval avatta a kicsiny termet, amelyet megtöltöttek a téma iránt érdeklődők. A levéltár-igazgató az elődjével, dr. Erdmann Gyulával beszélgetett legújabb kötetéről. A szerző az 1839-40. évi Országgyűlés történetével foglalkozik könyvében.

A szerzővel dr. Erdész Ádám levéltár-igazgató (jobbról) beszélgetett

 

A Szabadság és tulajdon című könyvet a Országgyűlés Hivatala jelentette meg. A két levéltár-igazgató, a szerző és a beszélgetőtárs egyet értett abban, hogy szakkönyv jelent meg. Dr. Erdész Ádám szerint azonban olyan szakkönyv, amely érdekesen megírt kötet a reformkor világából. Érdekesen megírt, és a kort az apró részletektől az összefüggésekig be tudja mutatni a szerző, ugyanakkor olyan munka, amely igen hamar hivatkozássá válik a tudomány világában – jövendölte.

 

Dr. Erdmann Gyula azzal a korral foglalkozik könyvében, amely elvezetett 1848-hozDr. Erdmann Gyula elmondta, a reformkor legfontosabb csomópontjai az országgyűlések voltak, ezek kövezték ki a '48-hoz vezető utat. Akkoriban, az 1830-as években koncepciós perek folytak Magyarországon, független bíróságnak nyoma sem volt, másrészt a kor gazdaságával sem foglalkozott a történetírás – indokolta a szerző a témaválasztását. Magáról elmondta, hogy először Budapesten helyezkedett el, itt fertőződött meg a diktatúra történetével. Majd Gyulára került, foglalkozott a megye és Békéscsaba történelmével, gazdaságtörténetével. Húsz évig volt képviselő Gyulán, nyolc évig megyei képviselő is. Ma már nem vállalna közéleti szereplést – jelentette ki. Szerinte két-három meg nem írt kötete bánja ezt a korszakát.

 

A reformkori országgyűléssel foglalkozó könyvének kutatási munkálatai még a '70-es években kezdődtek, megírására azonban nyugdíjazása után tudott időt fordítani. Kötetével az elmúlt évben készült el, idén februárban volt a parlamenti bemutatója.

Az 1830-as évektől kezdve sok kihívás érte a nemességet, az érdeklődő köznemességet és főnemességet. Felségsértési perek indultak, figyeltették a republikánus elveket hangoztatókat. Az időszakot a kormányzati terrorizmus korának nevezték – vázolta a kor összefüggéseit a szerző. Akkoriban 52 megye volt, a megyék közgyűlései megannyi kis országgyűlések. Az Országgyűlésben az 52 megye 104 követe vett részt. Az alsóházban nagy csaták folytak, a főrendi tábla egyértelműen bécsi függés alatt állt. Főrendi ellenzék alakult 1839-ben, de így is megvolt a kormánypárti többség. Ha a bonyolult rendszeren is áttört egy-egy reformjavaslat, még mindig ott volt az uralkodói vétó lehetősége. Deák Ferenc valóban a haza bölcse volt, nagy törvényismerettel, szónoki tehetséggel Az 1839-1840-es országgyűlésre egyértelmű vezető, akivel sokszor még a kormánypártiak is együtt szavaztak. Bécsben, ha tárgyalni akartak az alsó táblával, Deákkal tárgyaltak, aki mindig a realitások talaján maradt, viszont elment a lehetőségek végéig.

 

Hogyan szórakozott a nemesség akkoriban? Erről is szól dr. Erdmann Gyula a könyvében egy fejezet. Voltak hangversenyek, bálak, kártyapartik, ellenzéknek és kormánypártnak is megvolt a maga kaszinója. Színházba jártak, a kor kedvelt primadonnája Schodelné Klein Rozália volt. A legkedveltebb esemény akkoriban Liszt Ferenc vendégjátéka volt, aki igen sok pénzt koncertezett össze az 1838-as pesti árvizet követően, a károsultak javára, Pozsonyban, Pesten, majd visszatért Bécsbe is. Óriási lelkesedés kísérte hangversenyeit, különösen, amikor a Rákóczi-indulót is eljátszotta. Csak Paganini és Ernst hangversenyeinek sikere volt a Lisztéihez hasonlatos.

 

Az 1832-1836-os országgyűléstől kezdve a reformjavaslatok élmezőnyébe tartozott Békés megye. Az 52 megye között az első 5-6-7 között lenni a reformtörekvések terén Békés szép lapjai közé tartozik.

 

A reformkor felkeltette a hallgatóság érdeklődését, a szerző dedikált

 



<
+++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.